Arcul legyintette a kínaiakat a mesterséges intelligencia: csak csitt – mondják, másképp csináljuk, mint Amerika
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA mesterséges intelligencia (MI) miatt sok, magasan képzett kínai elveszítette a munkahelyét. Az algoritmusok közül Kínában az egyik legnépszerűbb az OpenClaw mesterségesintelligencia-alapú ügynök, ami sokak állását vehette már el – derül ki a Reuters elemzéséből.
A kínai cégek lépésről lépésre cserélik le a magasan képzett dolgozóikat mesterséges intelligenciára
„A legtöbb ember által elvégzett feladatokat teljesen ki lehet váltani az OpenClaw-val. Miután valaki az összes munkafolyamatát a szoftverbe beírja... gyakorlatilag kirúghatják” – magyarázta a Reutersnek egy nagy kínai internetes cég hangcsoui székhelyű alvállalkozója, aki azt állítja, hogy munkaadója márciusban kezdte csendben elbocsátani alvállalkozóit, miután elrendelte az alkalmazottak számára, hogy mesterségesintelligencia-alapú eszközöket használjanak.
A kínai kormányzat azt szeretné, ha a vállalatok gyorsan adaptálnák a mesterséges intelligenciát a termelékenység átalakításához, de nem olyan gyorsan vagy láthatóan, hogy a munkavállalókat olyan számban kényszerüljenek elbocsátani, ami veszélyeztetné a társadalmi stabilitást.
Kínában egyre kevesebb a munkaképes ember, miután az egykepolitika miatt a kínai társadalom elöregedővé vált, azaz egyre több idős személyt tart el egyre kevesebb fiatalabb. A kínai népesség így rohamosan csökken, ami miatt évek óta már nem Kína a legnépesebb ország.
A kínai munkaügyi törvények értelmében a vállalatoknak kormányzati jóváhagyást kell kérniük a munkaerő 10 százalékát meghaladó létszámleépítésekhez. „A magáncégeknek teret kell engedniük bizonyos fokú hatékonyságvesztésnek, hogy elkerüljék a tömeges elbocsátásokat, amelyek társadalmi instabilitást okoznának, és politikai következményekkel járhatnának” – mondta egy nagy kínai fintech cégvezető, aki szerint
Kína minden nagy technológiai cégénél szerkezetátalakítás zajlik, a marketing és a front-end munkaköröket nagyrészt mesterséges intelligencia váltja fel.
Az Alibaba felhőalapú részlegének egyik mérnöke azt is elmondta, hogy a vállalat egyes részein megkezdődtek a mesterséges intelligencia használata miatti fokozatos létszámleépítések.
Az elbocsátásokat a vállalatok csendben, kis léptekben hajtják végre, hogy ne váltsanak ki kormányzati ellenőrzést, de közben kihasználják a mesterséges intelligencia adta termelékenységnövekedést. Ezen a téren a kínai cégek tehát más stratégiát alkalmaznak mint a bigtech amerikaiak, amelyek tömeges leépítések hajtanak végre úgy, mint például a Meta.
Egyes cégek nemcsak a feladatok és szerepkörök helyettesítésére használják a mesterséges intelligenciát, hanem azt is mérik, hogy a munkavállalók elég gyorsan alkalmazzák-e azt, amelyet úgynevezett tokenekkel mérnek. Egy kínai technológiai óriáscég big data mérnöke elmondta, hogy márciusban kezdték el rangsorolni az alkalmazottakat a tokenek használata alapján, és ezt a mutatót össze fogják kapcsolni a teljesítményértékeléseikkel és az előléptetési kilátásaikkal. A vezető elmondta: nyomasztja, hogy a MI használatával egyre közelebb kerül a leváltásához.
A technológiai iparágiakon túl a szórakoztatóipari dolgozók munkahelyei is veszélybe kerülnek a mesterséges intelligencia miatt. A MI-algoritmusok készek videókat készíteni, benne mesterséges színészekkel. Ez sokkal olcsóbb, mint például egy élőszereplős film elkészítése, ahol a színészek több ezer jüant is elkérnek pár soros szerepért.
Főként a fiatalok állásait és leendő munkahelyeit veszélyezteti a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia széles körű elterjedése szükséges az ipari hatékonyság eléréséhez és az innováció felgyorsításához, ugyanakkor munkanélküliséget is okoz.
Néhány mesterségesintelligencia-alapú ügynökeszközt már kifejezetten úgy forgalmaznak, hogy teljes részlegeket helyettesítsenek: például a Wukong, az Alibaba többügynökös mesterségesintelligencia-alapú vállalati platformjának célja az olyan feladatok automatizálása, mint az e-kereskedelmi értékesítés, az élő közvetítések és a szoftverfejlesztés.
Peking „AI Plus” kezdeményezése 2027-re 70 százalékos, 2030-ra pedig 90 százalékos mesterségesintelligencia-elterjedést céloz meg a kulcsfontosságú ágazatokban, és az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az átmeneti időszak nehéz lesz.
Az elemzés rámutat, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt munkahelyteremtés sebessége elmarad a munkahelyek elvesztése mögött, mialatt Kína már most is magas ifjúsági munkanélküliségi rátával küzd. A pályakezdő munkavállalók aránytalanul ki vannak téve a mesterséges intelligencia általi automatizálásnak.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos álláshirdetések száma 74 százalékkal nőtt 2025-ben. A másik oldalon pedig rekordnak számító 12,7 millió egyetemi végzettségű személy keresett állást, akik csökkenő belépő szintű fizetéssel és kevesebb munkahellyel számolhattak.
A Citibank egy friss jelentésében becslése szerint a kínai munkahelyek 9,6 százalékát, azaz mintegy 70 millió főt érinthet a MI miatti elbocsátás magas kockázata. Ez a kockázat a húszas éveikben járó munkavállalók esetében 13,6 százalék.
A mesterséges intelligencia felforgatja a világ egyik legjövedelmezőbb iparágát: ezrek állása kerülhet veszélybe – ez még csak a kezdet
A mesterséges intelligencia már nemcsak segíti, hanem elkezdi kiváltani a tanácsadó cégek legfontosabb munkafolyamatait. A Deloitte, a PwC, a McKinsey és az Accenture üzleti modellje is nyomás alá került, miközben kisebb, MI-alapú szereplők rekordtempóban növekednek. A tanácsadó iparágban egyre többen számítanak arra, hogy a következő években gyökeresen átalakul a tanácsadók munkája, az árazás és a foglalkoztatás is a mesterséges intelligencia miatt.
