Hirtelen megmozdult valami a horvát olajvezetéken, de a Mol hatalmas kérdőjelet rajzolt fel – végre kiderül, hogy igazat mondott-e a Janaf?
Megállapodott a Mol és a Janaf: elindulnak a hosszú távú kapacitástesztek az Adria vezeték teljesítményének pontos mérésére. A döntés lezárhatja az évek óta tartó vitát arról, valójában mennyi kőolajat képes szállítani a horvátországi infrastruktúra.
A felek megállapodása szerint a kapacitásteszteket nemzetközi, független megfigyelőcsapat bonyolítja le. A szakemberek terheléses vizsgálatokat végeznek, és azt elemzik, hogy különböző időjárási viszonyok közepette, illetve az évszakok változásával mekkora csúcsteljesítményre, illetve tartós, folyamatos szállításra képes az infrastruktúra.
Most kiderül, hogy bírja-e a strapát az Adria vezeték
A vita nem új keletű. Horvátország szerint az éves kapacitás 11 és 15 millió tonna között van, miközben a vezetékszakaszon 2 millió tonnánál több kőolajat még soha nem szállítottak. A Mol álláspontja szerint a mostani tesztek végre objektív választ adhatnak arra, hogy a rendszer ténylegesen mit bír el.
A tét nem pusztán technikai kérdés. Az Adria vezeték kulcsszerepet játszik a régió ellátásbiztonságában, különösen akkor, ha a keleti irányból érkező szállítások akadoznak.
A Mol egy másik kérdésben is választ vár a horvát féltől: átengedi-e a tengeri úton érkező, nem szankcionált orosz kőolajszállítmányokat.
A társaság múlt heti megkeresésére a Janaf nem adott egyértelmű választ, hanem időt kért az Európai Unió által – Horvátországgal együtt megszavazott – szankciós szabályozás értelmezésére.
A horvát vállalat emellett EU-s és amerikai engedélyeket kért a Moltól az egyes szállítmányokra vonatkozóan. A magyar cég ezt életszerűtlennek tartja, mivel minden egyes rakományra külön engedélyt kérni indokolatlan bürokratikus akadályt jelentene, és ellehetetlenítené a folyamatos szállítást.
A Mol érvelése szerint ha egy kőolajszállító vállalat és annak rakománya nem szerepel a nyilvános EU-s és amerikai szankciós listákon, a tranzitot biztosítani kell. A vonatkozó szabályok alapján – különösen akkor, ha a Barátság vezeték nem működik – a nem szankcionált orosz kőolaj áthaladását a régió ellátásbiztonsága érdekében engedélyezni kell.
A vita pénzügyi dimenziója sem elhanyagolható. A Mol fenntartja azt az álláspontját, hogy 100 kilométerre vetítve a Janaf az európai átlagár többszörösét, négy-ötszörös díjat kér a szállításért.
A társaság szerint ez akár a monopolhelyzettel való visszaélés gyanúját is felvetheti.
Ez a kérdés nem csupán üzleti vita, hanem stratégiai ügy is: a régió finomítói és energiaellátása nagyban függ a versenyképes és kiszámítható tranzitdíjaktól.
A Mol emellett ismét hangsúlyozta: a régió ellátásbiztonságához két teljes értékű, kereskedelmileg is versenyképes útvonalra van szükség. Az Adria vezeték fejlesztése és kapacitásának pontos tisztázása elengedhetetlen, de a forrásdiverzifikáció érdekében a Barátság vezeték működését is fenn kell tartani.
A vállalat támogatja Ukrajna azon törekvését is, hogy az Odessza–Brodi-vezeték újraindításával összekapcsolják a Barátság-rendszert a Fekete-tengerrel. Ez a lépés tovább növelhetné Közép-Európa kőolajellátásának biztonságát.
Kíméletlen horvát üzenet érkezett Magyarországnak: nem engedik át az orosz olajat az Adria vezetéken – pedig ők is elismerik, hogy 30 százalékkal olcsóbb a többinél
Horvátország határozottan elutasította Magyarország és Szlovákia kérését, hogy az Adria vezetéken keresztül tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását. Zágráb szerint kész segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában, de kizárólag nem orosz eredetű olajjal.
