Banki kifogások

Információnk szerint jelenleg a Budapest Bank, az Erste, az OTP és a Postabank bír nagyszámú diák ügyféllel, így szakértői várakozások szerint ők kapcsolódhatnak be a 2001 szeptemberétől startoló állami diákhitel-konstrukcióba. (A kormányzat azért várhatóan minden bankot együttműködésre szólít fel.)
A bankszektor a Gazdasági és az Oktatási Minisztériumtól két különböző anyagot kapott a konstrukcióról véleményezésre. Ezek alapján világos, hogy az adott (volt) hallgató esetleges fizetésképtelensége esetén a Diákhitel Intézet (DI) vállalná át 100 százalékban a törlesztést. Banki szakértők szerint viszont a koncepciókból nem derül ki, hogy milyen központi garancia szólna arra az esetre, ha a DI büdzséje is kimerül.
Az állami hitelt folyósító hitelintézetek számára az előterjesztések meglehetősen alacsony kamatmarzsot szabnának. Ez azért gond, mert itt meglehetősen nagyszámú és kis összegű kölcsönről van szó, amelyek kezelése sok adminisztratív teherrel jár.
Nem világosak az afféle elszámolóházként működő DI egyéb jogosítványai sem. Nem tudni, kinek kell majd felvállalni a diákok ellenőrzésének feladatát (azt például, hogy ne kapjon hitelt, aki egy-egy félévet halaszt, illetve ténylegesen már befejezte tanulmányait). Ha ez a DI jogosítványa lesz, az mindenképpen jelentős informatikai fejlesztést igényel.
Az elképzelés alapján az ÁPV Rt. vagy a Miniszterelnöki Hivatal által felügyelendő DI működésének kezdetén -- tehát amikor még nem szolgáltat -- jelentős összegű olyan likvid tőkével bír majd, amelyet még hosszú időn át nem tud felhasználni.
Mint ismert, az évi 210 ezer forintnyi, kezes és fedezet nélküli diákhitel alanyi jogon járna minden felsőoktatásban tanuló nappali, esti és levelő tagozatos, első vagy sokadik diplomáját szerző hallgatónak. (Így a hitelállomány több tíz milliárd forint lesz.) A visszafizetés során a diákok jövedelmének 6 százalékát vonják le. Egyelőre homályos, hogy lesz-e türelmi idő a törlesztés megkezdésére.