Kicsi a bankok gazdasági súlya

A kutatók a kilencvenes évek elején azt várták: a szektornak a GDP-hez viszonyított aránya 2000-re 85, 2005-re 100 százalék lesz. Ez évben azonban az arány 75 százalék alatt lesz, ami csökkenés 1990-hez képest -- mutatott rá Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója a fórumon.
Az Európai Unió átlaga e mutatónál eközben 250 százalék fölötti, s még az uniós "sereghajtóknál" (Görögország 100, Portugália mintegy 240 százalék) is jóval magasabb, mint itthon.
Igazolódni látszanak viszont a "hitelboomról" szóló korábbi várakozások. A vállalati kölcsönök mértéke 2000-ben 28, a kis- és középvállalatok hitelei 19, a lakosságiaké 40 százalékkal nőhetnek az előző évihez képest. A mérlegfőösszegek gyarapodásának "motorja" a hitelállomány bővülése -- mondta Király.
A lakossági piac alapvetően a hitelezés, elsősorban a fogyasztási kölcsönök miatt nő, miközben a lakáscélú hitelezés egyelőre még nem a kormányzati várakozásoknak megfelelően fut fel.
A lakossági ág gyengeségeit mutatja viszont, hogy a pénzintézetek az idei első fél évben összes hitelük mindössze 10 százalékát helyezték ki ide (a betéteknél 53 százalékos a lakossági arány). Egyelőre csak a lakosság fele számít banki ügyfélnek, és pillanatnyilag a bankkártyák száma is alig haladja meg a négymilliót.
A szektor a 7-8 évvel ezelőtti várakozásoknak megfelelően átstrukturálódik -- sorolta a kutató. Az ABN Amro--K&H, BA/CA-HypoVereinsbank egyesülés után 8 univerzális társaság marad a piacon, s mellettük 30 egyéb cég. Közép-Európában itthon alakult ki a leginkább multinacionális piac: a szféra tulajdoni megoszlását tekintve 23 százalékban német, közel 10-10 százalék az osztrák, olasz és belga birtokosok aránya (a magyar tulajdonrész valamivel 25 százalék felett van).
A szektort az utóbbi időszakban az előzetesen vártnál alacsonyabb növekedési ráta, bővülő hitelezési aktivitás, alacsony kockázati kitettség és a nyereségesség terén javulás jellemzi -- hangsúlyozta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
A banki eszközállománynak a GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva figyelembe kell venni, hogy a háztartások megtakarításaik egyre nagyobb arányát helyezik el más pénzügyi szolgáltatóknál (például biztosítóknál, nyugdíjpénztáraknál). Míg 1995-ben 20 százalék alatt volt ez az arány, 2000-ben majdnem 40.
A bankszektor mérlegfőösszege az idén a tavalyi 115 százalékára nőtt. A hitelezési állomány megugrása szerencsére egyelőre nem rontotta a cégek portfóliójának minőségét.
Dacára a hazai szférában tapasztalható összeolvadásoknak, kivonulásoknak és akvizícióknak, a piac minden szegmensében csökken a koncentráció mértéke. (Ez igaz a mérlegfőösszegre is: míg 1989-ben az 5 vezető hitelintézet eszközállománya a piac 80 százalékát tette ki, az idén ez mintegy 50 százalék).
A profitabilitást egyebek közt az éles verseny miatt szűkülő kamatok és a fejlesztési költségek rontják -- mutatott rá a szakember. Biztató jel viszont, hogy több év óta várhatóan az idén először javul a szektor költséghatékonysági mutatója az előző évvel összevetve.
Elgondolkodtató, hogy a piacvezető bankok tőkearányos nyeresége (roe) átlagosan közel 20 százalék, míg a privatizált, de még strukturális átalakítás alatt lévő társaiké mínusz 25 százalék körüli. A szakmában 200-250 milliárd forintnál húzzák meg azt a határt a mérlegfőösszegnél, ami fölött egy bank megfelelő roe-val tud működni.