A kormány 2,8 milliárd forint értékben kezességet vállal a Befektetővédelmi Alap (Beva) hitelfelvételéhez. Borókai Gábor szóvivő szerint a lépést főként az indokolta, hogy a Beva forráshiánya miatt 2000 júliusa óta nem tud eleget tenni kártalanítási kötelezettségének, hitelfelvétel nélkül a London Bróker Rt. ügyfeleinek kártalanítása legkorábban 2006-ban fejeződhetne be.
Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója szerint a 2,8 milliárd forintos összegből a London-ügyfelek mellett a korábbi brókercsődök még hátramaradt ügyfélkárait is ki tudják fizetni. Most úgy néz ki, hogy a London-károsultak kérelmeinek 10 százalékát elutasítják majd, így összességében 2,2 milliárd forint körüli összeget kell a brókercég volt ügyfeleinek kifizetni.
Az állami garanciavállalás mellett a Beva könnyen megállapodhat a hitelről, hiszen a megkeresett bankok korábban jelezték: az állami kezességvállalás mellett szívesen finanszíroznák az alapot. Farkas Péter szerint a lényegében kockázatmentes hitelt az állampapírhozamokhoz közelítő kamatszinten tudják majd felvenni.
A kabinet bízik abban, hogy az alap a tagdíjakból vissza tudja fizetni a hitelt -- hangsúlyozta Borókai Gábor. Ehhez Farkas Péter szerint az kell, hogy az értékpapír-piaci jogszabályok a forgalom alapján számított tagdíjbeszedés mellett foglaljanak állást. A jelenlegi egységes tagdíj mellett, a fúziók kapcsán csökkenő taglétszámból következően, jövőre a Beva -- a pótdíjbefizetésekkel együtt -- maximum 400 millió forintos bevételre számíthat. Ez Farkas Péter szerint tízéves hitelfutamidő esetén csak a törlesztésre lesz elegendő, egy esetleges új brókercsőd ismét padlóra küldhetné az alapot. A Beva épp ezért tizenöt éves futamidővel venné fel a hitelt.
Az értékpapír-piaci jogszabálycsomagnak továbbra is az egyik legvitatottabb pontja a Beva-díjfizetés -- mondta el lapunknak Pacsi Zoltán, a módosítási tervek kidolgozásával megbízott munkacsoport vezetője, aki szerint a nagyok lobbizása ellenére muszáj lesz bevezetni a forgalomarányos díjakat.