Mellőzték a hazai részvényeket

A tavalyi év sok szempontból különleges volt a befektetési alapok piacán. Amíg 1999-ben alapindítási dömping volt megfigyelhető, addig a múlt esztendőt 96 darab nyilvános termékkel zárta a piac, ami mindössze egydarabos növekedést jelent.
Összesen nyolc alap szűnt meg összeolvadással és végelszámolással, így teljes alapcsaládok (Procent, Nívó) tűntek el a palettáról. Ezzel szemben kilenc új konstrukció indult. A sláger a pénzpiaci (CIB, Eastborkers, Alpok) és a kötvényalap (Postabank, Credit Suisse, OTP) volt. Az MKB külföldi részvény- és kötvényterméket indított, a Reálszisztéma révén pedig megjelent az első nyílt végűként létrehozott ingatlanalap is. Nem meglepő, de szomorú tény, hogy egyetlen, hazai részvényekbe fektető alap sem jött létre a 2000. évben.
A korábban indult alapok között is jó néhány jelentős változáson ment keresztül. A K&H, a Quaestor és a CA egy-egy zárt végű alapját alakította át nyílt végűvé. A zárt végűek között -- futamidejének lejártával -- megszűnt a Bonusz Részvény, így az év során hétről háromra csökkent az ilyen típusú alapok száma. A régóta húzódó tőkepiaci reform megvalósulásáig ebben a szegmensben sem várható változás, pedig a zárt végűekre nagy szükség lenne a hosszabb megtérülést biztosító, illetve a nagyon kockázatos befektetések megvalósításához. Több alapkezelő már működő nyílt végű alapjának befektetési politikáját alakította át, mintegy bővítve, illetve az igényekhez igazítva választékát.
Érdekes jelenség, hogy a tavalyi év elején az 500 millió forintot el nem érő, illetve az 1 milliárdot meghaladó nettó eszközértékű alapok száma egyaránt 36 volt. A megszűnéseknek, a stratégiaváltásoknak, valamint a tőkenövekménynek köszönhetően a kis alapok száma az év végére 27-re csökkent, a "milliárdosok" viszont már 44-en vannak.
Az idén sem várható az alapok számának jelentős növekedése. A forgalmazási feltételek 2000-ben szinte mindenhol javultak, az árverseny kiéleződött. A piaci struktúrában így mindaddig nem lesz számottevő változás, amíg nem normalizálódik a tarthatatlan, az innovációt lehetetlenné tevő jogszabályi környezet.