Stagnáló évzárás az alappiacon

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) havi rendszerességgel készített kimutatása szerint a tavalyi év utolsó hónapjában lényegében stagnált a befektetési alapok által kezelt tőke mérete. A pontos adat 42 millió forintos növekedés, így az alapok nettó eszközértéke 564,25 milliárd forintot tett ki december végén.
Az egyes alaptípusok vizsgálatánál viszont összességében kedvező tendenciák fedezhetők fel. Az igazi meglepetést a pénzpiaci alapok 1,1 milliárd forintos csökkenése okozza. Ez arra utal, hogy a lakosság körében az év végén szezonális okokból megnövekedő készpénzigényt a legalacsonyabb kockázatú konstrukciókból fedezték, ami újabb biztató jel a szofisztikáltabb befektetői magatartások megjelenésére.
A mögöttes piacok őszi, egy időben jelentkező leértékelődése egyébként megfordult. Az állampapírpiacon estek a hozamok, míg a BUX egy hónap alatt 13,9 százalékot emelkedett. Ez azonban a négy vezető papír (Matáv, Mol, OTP, Richter) kiugró teljesítményének köszönhető, a részvényalapok benchmarkjaként használható RAX index 5,3 százalékkal értékelődött fel. Ehhez képest a részvényalapok tőkéje 4,7 százalékkal nőtt 29,9 milliárd forintra. Ez azzal magyarázható, hogy az alapok többsége nem használja ki a 75 százalékos maximált részvényhányadot, friss tőke pedig ezúttal nem érkezett ebbe a szegmensbe.
A kötvényalapok megbízható növekedést produkáltak, köszönhetően a lassan ismét a bankbetétek kamatát meghaladó negyedéves hozamoknak. Jelentős, 1,3 milliárd forintos visszaesés volt a nemzetközi alapoknál. Itt a mögöttes piacok hektikus teljesítményt mutattak, illetve a dollárban és jenben denominált eszközök jelentős értékvesztést szenvedtek el az euró hirtelen erősödésével.
A befektetési alapok a tavalyi évben 26 százalékkal növekedtek, ami egészséges koncentrációval is járt, hiszen a nyilvános alapok száma mindössze egy darabbal nőtt, 96-ra. A kezelt tőke bővülése ugyan elmarad az 1999-es év 34 százalékos megugrásától, de összességében így sem tekinthető rossz teljesítménynek. A képet azonban árnyalja, hogy a 117 milliárd forintos emelkedés döntő része az első fél évben ment végbe, az őszi--téli hónapokat már inkább a stagnálás jellemezte.