Az életág a gyarapodás motorja

A biztosítási piac tavaly 383,5 milliárd forintnyi díjbevétellel zárt, ami 29,5 százalékos növekedés az előző évi teljesítményhez képest -- derül ki a társaságok friss összesített adataiból. Ezen belül bő 177,7 milliárd forint köszönhető az élet- és 205,7 milliárd forint a nem életágnak (utóbbiból a "kötelező" biztosítás 64,6 milliárd forinttal részesedett).
Tavaly tovább apadt a biztosítók szerződésszáma, elsősorban a kisdíjas, "cséb" típusú módozatok megszűnése miatt. Míg 1999 végén még több mint 11,96 millió érvényes szerződés létezett itthon, tavaly decemberben már csak 11,27 millió.
A legtöbb közepes vagy kis biztosító csak pár század százalékkal tudta növelni díjakra vetített piaci részesedését az előző évben. Kivételt jelent az -- épp eladásra kínált -- ABN Amro Mébit, illetve az OTP-Garancia és a Winterthur, amelyek egyenként bő 1-1 százalékkal nővelték piaci jelenlétüket. Közel félszázalékos a bővülés a jóval nagyobb állománnyal rendelkező Generali-Providenciánál (G-P) is.
A "feltörekvők" jórészt az életbiztosításnak, ezen belül is az eszközalapokhoz kötött (unit-linked) módozatoknak köszönhetik sikerüket. Közülük viszont többek portfóliójában is jelentős az egyszeri díjas termékek aránya.
Márpedig -- mint a szakértők egy része figyelmeztet -- az egyszeri díjas módozatok az idén akár "ki is fulladhatnak" a piac telítődésével. Ezt jelezheti, hogy a Nationale-Nederlanden (ahol a teljes portfólión belül magasabb a folyamatos díjú szerződések aránya) év végére visszavette elsőségét a unit-linked piacon a Garanciától, jóllehet az év felénél még fordított volt a sorrend.
A piac legnagyobbjai közül a "kötelező"-üzletágból fokozatosan visszahúzódó, év végén jelentősen átszervezett struktúrájú ÁB-Aegon és az életpiacon még további lehetőségeket kereső Hungária részesedése csökkent számottevően. Arról a két -- legnagyobb múltú -- társaságról van szó, amelyek ugyanakkor rendre a legjelentősebb profittal zárnak Magyarországon.
E kettő együttesen 3,66 százalékot vesztett piaci súlyából, noha díjbevételük az infláció kétszeresével gyarapodott. Ez azonban nem volt elég például a 32 százalékkal bővülő G-P vagy a 43,5 százalékkal előrelépő Garancia ellenében.
A kisebb biztosítók közül enyhén csökkent a tavaly még tőkeinjekcióra váró Európa-GAN, az egyetlen vidéki központú hazai biztosítónak számító Grawe és az új módozatok bevezetésénél tartó Zürich jelenléte.
Az átrendeződéseknek köszönhetően a piaci koncentráció némileg enyhült a hazai biztosítási piacon. Míg 1999-ben az öt legnagyobb társaság együttes piaci részesedése még 85,96 százalék volt, tavaly év végén már "csak" 83,74 százalék. A társaságok erősorrendjében továbbra is nyomasztó a Hungária fölénye, amely az összes díj több mint egynegyedét söpri be.
A piaci társaságok száma változatlanul 21 maradt, hiszen elindult az Erste Biztosító, de megszűnt az egyetlen hazai kistulajdonosi tőkéből létrejött cég, a Kódexpress Életbiztosító.
Tavaly az élet- és nem életbiztosítási ágak egymáshoz viszonyított aránya tovább változott az előbbi javára. Míg 1999-ben minden 100 forintnyi biztosítási díjból csak 40 folyt be életbiztosításból, a múlt év végén már több mint 46 forint. Ha e trend folytatódik, az idén év végére minden bizonnyal már az életbiztosítás lesz a fontosabb ág Magyarországon.
Az életág tavaly közel 47,9 százalékkal nőtt, ami továbbra is kiugró mértékű bővülést jelez. Ezen belül is kiugró a befektetéshez kötött (jórészt unit-linked) életbiztosítások teljesítménye: 1998 végén a díjbevétel ezeknél még csak 15,5 milliárd forint volt, 1999-ben már 29,5 milliárd, tavaly pedig még az előzetesen vártnál is nagyobb, 75,8 milliárd. Az utolsó évben így több mint 257 százalékos volt a növekedés.
A vagyonbiztosításoknál 16 százalékkal, ezen belül a félig-meddig rögzített tarifájú "kötelező" biztosításnál 10 százalékkal több díj folyt be, mint egy évvel korábban. E területen a szakértők a korábban hosszú éveken át vegetáló casco "feltámadását" és dinamikus gyarapodását említik meg.