A brókercégek egy részénél, ha drasztikus tőkekivonásra nem is, de radikális mértékű tőkeszámla-megszüntetésre számítanak az árfolyamnyereség-adó bevezetése miatt. Az Eastbrokers Rt.-nél akár 7000-8000 tőkeszámla is megszűnhet -- tudta meg lapunk --, hisz náluk korábban igyenesen vezették a tőkeszámlát, míg ezentúl évi 5000 forintos díjat kérnek. Hasonló mértékű, 5000-6000 tőkeszámla megszűnése -- a negyedévente eddig is 1000 forintot felszámító -- a Buda-Cashnél is előfordulhat, azonban Gyarmati János vezérigazgató-helyettes úgy véli, a befektetők többsége nem fogja pánikszerűen megszüntetni tőkeszámláját. Már csak azért sem, mert a tőkeszámlára helyezett részvények megadóztatása miatt a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete az Alkotmánybírósághoz fordult. Többen bíznak abban, hogy a taláros testület kedvező döntést hoz.
Az árfolyamadó bevezetése nemcsak fizetendő adónövekménnyel jár -- vélekednek a szakemberek --, hanem a befektetőknek magasabb költségekkel kell számolniuk. Az adó megjelenése ugyanis komoly informatikai és ügyviteli fejlesztést is igényel a brókercégek részéről, s ezen költségeket vagy azok egy részét a cégek kénytelenek lesznek az ügyfelekre hárítani -- nyilatkozott Boris Mihály, a Concorde Értékpapír Rt. vezetője. Épp ezért a Concorde-nál már megfigyelhető, hogy az azonnali piac helyett a határidős termékeket részesítik előnyben a befektetők, hisz az adó mértéke itt is 20 százalék, de az üzletkötés egyszerűbb, olcsóbbb, s nagyobb tőkeáttétel mellett megvalósítható.
A forrásadó bevezetése nem csökkentette a közvetlen részvénybefektetések vonzerejét a Dunainvest Rt. tapasztalatai szerint, s mint azt Kababik József ügyvezető igazgatótól megtudtuk, január hónapban ugyanúgy "tevékenykedett" 6000 aktív ügyfelük, mint korábban.
Az Eastbrokersnél ugyanakkor jelentős mértékben csökkent a day-trade részvényüzleteket kötő befektetők száma, ám mivel adózni csak a nyereség után kell, továbbra is vannak kitartó befektetők -- nyilatkozott lapunknak Mátravölgyi János kereskedelmi igazgató.
A tőkepiac már jó ideje csak a fennmaradásáért küzd, így a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó igen rosszkor érkezett, azonban igazi problémát a külföldi befektetők kivonulása és távolmaradása jelenti -- vélekedett Benke Ákos, a CA-IB igazgatója. Elmondta: a magyar tőzsdén lényegében három-négy részvénnyel lehet kereskedni, ez pedig a külföldieknek kevés. Ráadásul a hazai befektetők részéről is jelentős kiábrándultság tapasztalható. Egyre többen akadnak, akik részvények helyett állampapírba, ingatlanba vagy unit-linked biztosításokba fektetik inkább tőkéjüket.