A nagy AI-sztori: a jövő technológiája, a mesterséges intelligencia a múlt szolgálatába állt
A mesterséges intelligencia (MI) már nemcsak a jövőt formálja, hanem a múlt értelmezését is. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint az MI a kulturális örökség megőrzésében nem ellenség, hanem partner lehet. „A gép segíthet abban, hogy többet értsünk meg a világból, de az értelmezés mindig az ember feladata marad” – mondta a A nagy AI-sztori legújabb epizódjában. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
Zsigmond Gábor szerint az MI nem a kurátorok vagy történészek helyett dolgozik, hanem új dimenziót nyit a kutatásban és a múzeumi élményben: „A mesterséges intelligencia segíthet új kontextusokat teremteni. Ha például egy tárgyról csak töredékes adataink vannak, az MI képes összekapcsolni a hiányzó elemeket, és így történetté formálni az információt.” Aczél Petra figyelmeztetett, hogy a technológia használata közben mindig az emberi nézőpontot kell középpontba helyezni: „A látogatót nem a kód, hanem a kapcsolat érdekli. Ha a technológia önmagáért valóvá válik, a kultúra elveszíti a lelkét.”
A jövő múzeuma: ember és gép közösen mesél
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hol húzódik a határ a hiteles rekonstrukció és a digitális illúzió között. A főigazgató úgy véli, hogy „a múltat nem lehet újraalkotni, de újra lehet mesélni. Egy MI által rekonstruált városrész vagy tárgy sosem a múlt pontos másolata, hanem egy értelmezési kísérlet. A hitelesség ott kezdődik, hogy ezt tudatosítjuk”. Aczél Petra hozzátette, hogy a mostani technológia abban jó, hogy megmutasson dolgokat, nem pedig abban, hogy megértsen, mivel az „emberi jelenlét adja meg a kulturális tartalmak valódi súlyát”.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a mesterséges intelligencia a jövőben az élmény része lesz, nem a helyettesítője – szerinte
a cél az, hogy a látogató többet vigyen magával, ne csak képeket és adatokat, hanem felismeréseket.
Aczél Petra szerint a kultúra jövője azon múlik, sikerül-e megőrizni a személyes kapcsolatot: „A múzeum többé nem a csend háza, hanem a párbeszédé. Az MI segíthet abban, hogy a közönség új módon kapcsolódjon a múlt értékeihez – de a dialógusban az embernek kell maradnia az irányítónak.”
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Az MI megjelenése a múzeumokban – új lehetőségek és dilemmák (02:00)
- Hitelesség a digitális korban – mit jelent „valódi” történetet mesélni? (07:00)
- A rekonstrukció határai: amikor a technológia többet mutat, mint a valóság (12:00)
- Az emberi kontroll szerepe a kulturális örökségvédelemben (18:00)
- Magyar példák: archívumok, digitalizáció, látogatói adatelemzés (24:00)
- A jövő múzeuma – közös történet ember és algoritmus között (30:00)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
