A BÁT kérné a Keler-osztalékot
Becslések szerint legalább 2,5 milliárd forintot érhet az értéktőzsde és az árutőzsde tulajdonában lévő 25-25 százalékos Keler-vagyonrész. A BÁT az utóbbi években rendre megpróbálja meggyőzni tulajdonostársait (a BÉT-et és a jegybankot), hogy az elszámolóház nyereségének egy részét fizessék ki osztalékban, és nem lesz ez máshogy az idén sem -- tudtuk meg Kovács Attilától, a BÁT elnökétől. A korábbi években a jegybank és az értéktőzsde arra hivatkozott, hogy a Kelernek is fejlődnie kell, vagyis nem lehet a nyereséget kivinni.
Bár a drasztikusan csökkenő értéktőzsdei forgalom a BÉT-et is feszesebb gazdálkodásra kényszeríti, információink szerint továbbra sem kérik a Kelertől az osztalékfizetést. Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója lapunknak korábban elmondta: közgyűlési jóváhagyásra van szükség ahhoz, hogy az elszámolóháztól osztalékfizetést kérjenek. Jelenleg egy három évvel ezelőtti határozat van érvényben, mely ezt nem kéri. Az ügyvezető igazgató azt is kifejtette: a BÉT-nek nincsenek olyan fejlesztései az idén, melyekhez a tőzsde által nem kigazdálkodható forrásokra lenne szükség.
Az értéktőzsde bevételi struktúrája átalakulóban van, cash-flow-helyzete stabil, tehát fennmaradása az alacsony forgalom ellenére sincsen veszélyben.
Dunavölgyi több hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra is, hogy a nehéz anyagi helyzetből az sem jelentene egyértelműen kiutat, ha a BÉT szövetségesek után nézne. A régió tőzsdéivel együttműködve ugyanis még mindig nem lehetne vonzó méretű értékpapírpiacot létrehozni. Emellett minden börze félti önállóságát, az egyesülés pedig rettenetes költségekkel járna. Milliárdos költséget jelentene a működő kereskedési rendszerek leszerelése, illetve a megmaradó szisztéma telepítése. Egy nagyobb (például a londoni) tőzsdébe történő integráció akár tízmilliárdos kiadást is jelenthet.
