Adócsalást sejt a miniszter

Varga Mihály pénzügyminiszter egy az APEH elnökéhez írt, április közepén kelt levelében adóvizsgálatot rendelt el az ÁB-Aegon Biztosítónál. A tíznapos revízió most zárult le -- értesült a Világgazdaság.
Az adóvizsgálat oka: a miniszter szerint a társaság Vállalati Gondoskodás elnevezésű, teljes életre szóló csoportos kockázati életbiztosítása -- az adótörvények megkerülésével -- kizárólag adóelőny megszerzésére irányul. E konstrukcióknál a munkavállalói jövedelmet ugyanis nem terheli társadalombiztosítási (tb-) járulék, tehát a közteher "megspórolható".
Az adóvizsgálatot várhatóan a biztosítóval ilyen szerződést kötött közel száz vállalatnál is lefolytatják. Varga levelében az ÁB-Aegonnak a kárfelelősségen túli esetleges "más típusú jogi felelősségét" is felvetette.
E módozatok elterjedése jelentős bevételkiesést eredményezhet az államháztartás számára -- vélte a tárca vezetője. Varga megfogalmazása szerint "az ügy költségvetési kihatásai beláthatatlanok -- egy új típusú Globex-ügy kialakulásával, és legalább 30-50 milliárd forint bevételkieséssel kell számolni".
A módozat lényege, hogy a kockázati életbiztosítást a munkaadó köti meg. A biztosító a befizetett díj jelentős részét a szerződő által megszabott eszközalapokban helyezi el. A kockázati jelleg ellenére a módozat visszavásárolható (a biztosító költségeinek levonása után).
A szerződéskötés után rövidesen a szerződő cég helyébe a munkavállaló lép. Márpedig utóbbit -- legalábbis egy másik biztosítónak a PM-hez feltételes adómegállapítás céljából beadott konstrukciója szerint -- kizárólag a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli.
A biztosításról előzetesen az ÁB-Aegon is állásfoglalást kért a PM-től és az APEH-től. Csakhogy a minisztérium szerint a társaság beadványában elhallgatta előlük a módozat lényegi elemeit. A kedvező hatósági válaszokat a biztosító ügyfelei közt is terjesztette annak bizonyítására, hogy a módozat adójogi szempontból aggálymentes.
Az ÁB-Aegon nem adórövidítés, hanem kizárólag a vállalati gondoskodás érdekében indult el a nemzetközi piacon is jól ismert biztosítással. Ugyanezt a terméket a piac szinte mindegyik nagy életbiztosítója kínálja 1999 óta -- szögezte le Kepecs Gábor vezérigazgató.
A szakember nem tudja, hogy az adóhatóság miért épp náluk kezdett vizsgálatot. Bár a mostani adórevízióról szóló határozatot még nem kapták kézhez, az APEH szakemberei szóban már közölték: nem találtak kivetnivalót tevékenységükben -- mondta Kepecs.
Rámutatott: a módozat visszavásárlásakor az ÁB-Aegon saját költségei és az eho mellett a 40 százalékos személyi jövedelemadót (szja) is levonja és befizeti az APEH-nek. A konstrukció célja így valóban a haláleseti gondoskodás, nem pedig az adómegkerülés.
A vezérigazgató szerint a PM-hez és az APEH-hez írt beadványaikban részletes eligazítást kértek, és a módozatot a PSZÁF-hez is elküldték. A vezető elképzelhetetlennek tartotta, hogy a konstrukció révén a PM által megadott jövedelmek folyhatnának be. Mint mondta, biztosításuk pár ezer munkavállalót érint, díjbevételük töredéke a minisztérium számaiból számíthatónak.
Információnk szerint a Magyar Biztosítók Szövetségénél (Mabisz) két éve témaként felmerült a konstrukció. A szövetség 1999. december 15-én állásfoglalást küldött tagcégei vezérigazgatóinak, amelyben óvott az adómegkerülést célzó módozattól.
Csakhogy a lapunk által megkérdezett vezető életbiztosítók -- ezek közül akad, amelyik megkapott APEH-állásfoglalásra is hivatkozik -- álláspontja szerint az szja-törvény 2000 januárjától életbe lépett módosítása lezárta a biztosításhoz kapcsolódó kiskaput. Ettől az időponttól fogva a visszavásárolt biztosítás (maradékjogi összeg) egyéb jövedelemnek számít, ami járulékalapot nem képez, de az összevont adóalap része.
A Mabiszhoz az utóbbi időben nem érkezett hivatalos jelzés arról, hogy bármilyen probléma lenne a vállalati csoportos biztosításokkal -- közölte kérdésünkre Trunkó Barnabás, a testület főtitkára.
Piaci szakértők úgy vélték: a konstrukciót akár a társasági nyereségadó megspórolására is fel lehet használni. Ennek módja, hogy az adott gazdálkodószerv pénzügyi éve végén szerződik a biztosítóval, a díjat költségként leírja, pár nap múlva, a következő év elején pedig visszavásárolja a biztosítást.