Takarékos konszolidáció

A kormány e hét keddi ülésén nem nyilvánosan jóváhagyta azt a pénzügyminisztériumi munkaanyagot, amely szerint a bankok mintájára konszolidálják az integrált takarékszövetkezeteket -- értesült a Világgazdaság.
Ez azt jelenti: az állam elengedi azt a 7,1 milliárd forintnyi kölcsönt, amelyet még 1993--94-ben juttattak az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (Otiva). Az erről szóló rendelkezést a 2000. évi zárszámadási törvényben helyezik el, amelyről várhatóan ősszel szavaz az Országgyűlés.
A döntés egy fillér új kiadást sem jelent a költségvetésnek, pusztán "könyv szerint" rendez egy régóta fennálló állapotot -- állítják a szaktárcánál. Az állam kimondja: ahogy a mintegy 300 milliárdos költségű bankkonszolidáció esetében, itt sem várható el a pénz visszafizetése. A szövetkezeti szektor egyébként ezzel az összeggel is piaci súlyához képest a bankoknál jóval kisebb arányú konszolidációs segítséget kap -- szögezték le kérdésünkre a Pénzügyminisztériumban (PM).
Rámutattak: a konszolidáció nem azt jelzi, hogy az Otiva rosszul gazdálkodott volna, vagy hogy a költségvetés fiktív pénzt tüntetne el. A megtérülésre eredendően nem volt esély, hiszen a takarékok nagy, esetleg külföldi intézmények számára nem adhatók el (itt a tagok szavazati jogot biztosító részjegyeket birtokolnak).
Az intézmények feltőkésítése a vártnál lassabban megy -- ismerték el a PM-ben. Az okot többek közt abban látják, hogy a (könnyen eladható) részjegytulajdonosok a részvényesekhez képest lazábban kötődnek a takarékokhoz, s egyébként sem várható el tőlük, hogy jelentős tőkét pumpáljanak abba.
Az Otiva az állami hozzájárulás jó részét az elmúlt években tőkehiányos tagjai megsegítésére fordította jegyzett tőkéjük megemelésével. Csakhogy nemrég több megtámogatott takarékszövetkezet saját tőkéje is az alaptőke alá esett. Ők az Otiva-részt is leértékelve csökkentették a jegyzett tőkét, ami miatt elvileg az intézményvédelmi alap vagyona mintegy 3 milliárd forinttal csökkent. Az Otiva korábbi nyilatkozatai szerint viszont nem mond le e vagyonról.
Az alapnak jelenleg mintegy 4 milliárd forintja van a bajba jutott tagok megsegítésére. Az integráció legutóbbi közgyűlésén a tagok közös biztonsági alapot hoztak létre, s előzetes beavatkozási jogot is adtak az Otivának a válság felé sodródó intézményeknél.
Információnk szerint az állam úgy mond le a konszolidációs összegről, hogy "cserébe" nem követeli meg az integrációs tagok önállóságát esetleg némileg csorbító takarékszövetkezeti törvény (vagy a hitelintézeti jogszabály egy új fejezete) elfogadását. A takarékok prudenciális megfelelése érdekében változtattak volna az intézményi szabályokon. Az új törvény parlament elé vitele azonban nincs napirenden.