BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ajánlat nélkül a Postáé lehet a Pb

A kormány -. amely a jelek szerint konkrét stratégia ismerete nélkül döntött a Postabanknak a Magyar Posta részére történő átadásáról -. a konszernszabályok értelmében vételi ajánlat nélkül átadhatja teljes banki részvénycsomagját a postának. Információink szerint a felügyelet a jövőbeli működés kockázatát látja abban, hogy sok pozíció nincs megfelelően betöltve a banknál.

A részvényesek számára jobbára érdektelen közgyűlést tartott a Postabank Rt. (Pb) A napirenden szereplő konszolidált üzleti eredményeinek elfogadása előtt Hegedűs Gyula vezérigazgató hangsúlyozta: az ismertetett eredmények az előző vezetés utolsó üzleti évét jellemzik. A bankvezető szerint a múlt év fő feladata teljesült: a pénzintézetnek egyre inkább csak olyan vállalatai maradtak a konszolidációs körben, amelyek a banki működést szolgálják, illetve kiegészítik azt. A múltat a jelenben jórészt már csak a korábbi veszteséges portfolió menedzselésére létrehozott Workout Kft. képviseli.
A közgyűlés az 1999. évinél hatmilliárd forinttal alacsonyabb, 339,8 milliárd forintos mérlegfőöszeggel és 1,141 milliárd forint adózás előtti nyereséggel fogadta el a Pb 2000. évi konszolidált beszámolóját.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón azután kiderült: a kormány konkrét pénzügyi mutatók ismerete nélkül határozott a Pb állami kézben lévő részvénycsomagjának a Magyar Postának (MP) adásáról. A középtávú stratégia és a 3-5 éves üzleti terv kidolgozását a két társaság vezetői csak azt követően kezdik el, hogy -. előreláthatóan a kormány keddi ülésén -. végleges döntés születik a postabanki részvénycsomag átadásáról. Madarász László elnök szerint a konkrét tervek ősz elejére készülhetnek el.
Magának az állami részvénycsomagnak a sorsával kapcsolatban Böröcz István, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese, a Pb igazgatósági tagja elmondta, elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amely szerint az MP vételi ajánlat nélkül szerezheti meg az állami részvénytulajdont, mivel az egyszemélyes részvénytársaság befolyásszerzésénél a mögöttes tulajdonos szándéka érvényesül.
Jogi szakértők szerint ez a logika a konszernszabályok szerint teljesen védhető, hiszen nincs szerző fél: az állam mint tulajdonos dönt arról, hogy a birtokában lévő Pb-csomagot nem közvetlenül, hanem -- a 100 százalékos tulajdonában lévő MP-n keresztül .- közvetett módon birtokolja.
Kérdésre válaszolva Böröcz István elmondta, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kifogásolt személyi problémák orvoslása nem okoz komoly gondot, a PSZÁF által igényelt intézkedési tervet "20 perc alatt el lehet készíteni". Lapunk más forrásból azonban úgy értesült, hogy a felügyeleti kötelezés ennél sokkal komplexebb. Információink szerint a felügyelet a jövőre nézve komoly működési kockázatot vélt felfedezni abban, hogy a Pb-n belül számos pozíció nincs betöltve, illetve, hogy az adott területeket irányító személyek egy része nem felel meg a poszttal szemben állított követelményeknek.
Madarász László -- aki saját szavai szerint a "folytonosság képviselője a bankban" . nem adott konkrét választ arról, hogy marad-e a pénzintézet élén. Mint mondta, ebben a kérdésben mindig a tulajdonos döntése a fontos. Böröcz István szerint az MP-nek nincs szándékában visszahívni posztjáról Madarász Lászlót.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.