Közép-Keleten a helyzet változatlan

Az olajkartellen (OPEC) belül továbbra is az április 1-jével életbe lépett s a januárihoz képest 2,5 millióval csökkentett napi 24,2 millió barreles termelési összkvóta marad érvényben. A szervezet döntését segítette, hogy az iraki export útjából elhárulhat az akadály, mert az ENSZ BT -- a lapzártánk után esedékes ülésén -- a várakozások szerint további öt hónapra meghosszabbította az "olajat élelmiszerért" programot. A június 4. óta tartó iraki exportstop ezzel okafogyottá válik.
Nagy-Britannia és az USA korábban azt szorgalmazta, hogy a polgári szükségleteket kielégítő iraki import felszabadítása fejében az ENSZ szigorúbb ellenőrzést vezessen be. Az Öböl-háború óta tartó ENSZ-felügyelet lazítására törekvő Bagdad ezt sérelmezve leállította kivitelét. A nyári fogyasztási mélypontra, illetve az amerikai készletek bővülésére időzített zsaroló akció kevés sikerrel kecsegtetett, főleg, hogy a többi OPEC-tag rögtön jelezte, egy esetleges újabb árrobbanás esetén pótolja a kieső iraki olajat. Ám Bagdad jó szövetségre lelt az Irakban gazdaságilag erősen érdekelt Oroszországban, amely -- az ENSZ BT-ben vétójoggal rendelkezve -- megakadályozta a javaslat keresztülvitelét.
Az iraki olajszállítások feléledésének eshetőségére Londonban tegnap délután újra 25 dollár közelébe süllyedt a brent nyersolaj határidős ára. Ám az OPEC arra számít, hogy a szervezet jelzőára továbbra is a 22--28 dolláros sávban marad. A kvóták további befagyasztásából azonban nem következik a termelés változatlansága. Erre jó példa az előző hónapokbeli bővülés.