Májusi kamateső

A vállalkozói és a lakossági szektor által felvett hitelek átlagos kamatlába közötti különbség májusban 0,3 százalékponttal, 8,1 százalékra (1999 eleje óta a legalacsonyabb szint 6,3, a legmagasabb pedig mintegy 9 százalék volt) emelkedett. Az éven belüli lejáratú betéteknél a különbség sokkal alacsonyabb -- 1,2 százalékpont --, a növekedés azonban itt meglehetősen drasztikus volt. A 70 bázispontos eltérés -- olvasható az MNB legfrissebb jelentésében -- a vállalkozói kamatlábak átlagos emelkedésének következménye. Az éven belüli lejáratnál a vállalkozói szektorban így a betétek és a hitelek közötti rés 2,6 százalékpontra esett.
Az éven belüli betéteknél egyébként a bankok sokkal kevésbé részesítik előnyben a vállalkozókat, mint a lakosságot. Az eltérés több mint két éve 7--7,5 százalékpontos sávban mozog. A májusi különbség így kifejezetten kiugró értéknek számít, ami valószínűleg csak átmeneti lesz.
A vállalkozói hitelek átlagkamatlába 10 bázispontos csökkenés után az év ötödik hónapjában 12,3, a betéteké pedig 9,7 százalék lett. A lakossági hitelek átlagkamatlába nem mozdult el májusban számottevően, de ez két ellentétes irányú változás eredője volt.
Az építési és ingatlanvásárlási hitelek átlagkamatlába -- mint a jegybank megállapítja: elsősorban a tényleges kamatlábváltozások következtében -- 0,3 százalékponttal, 15,7 százalékra csökkent. A fogyasztási és egyéb kölcsönfajtáknál viszont az átlagkamatláb ugyanilyen mértékben, 21 százalékra emelkedett. Ez a módosulás azonban az MNB szerint nem a hitelintézetek kamatdöntéseiből, hanem strukturális átalakulásból fakadt. A magánszemélyek tehát májusban több drága (az átlagot meghaladó kamatlábú) hitelt vettek föl.