A devizaliberalizáció egyik hatásaként az alapkezelők sora módosítja az általa menedzselt konstrukciók tájékoztatóját és kezelési szabályzatát. Ezzel a befektetési jegyek korlátozás nélkül értékesíthetők devizakülföldieknek.
Az intézményi és magánügyfelek érdeklődésére egyaránt számítunk -- mondta Pál Tamás, az Europool Alapkezelő vezérigazgatója. Az anyabank nyújthat támogatást a külföldi ügyfelek megszerzéséhez, de a befektetőnek közvetlenül Magyarországon vezetett számlára van szüksége.
Rövid távon az állampapírokba fektető alapok válhatnak népszerűvé a külföldi ügyfelek között -- vélekedett Durucz György, az Erste Bank Alapkezelő portfóliómenedzsere. A feltételek kialakítása után késő ősztől lehet számítani az új befektetői réteg számottevő megjelenésére.
Elvileg nincs akadálya, hogy a magyar alapokat külföldön forgalmazzák. Jelenleg viszont ennek számos adminisztratív akadálya van, ami teljesen csak az uniós csatlakozással szűnik meg. Alternatív megoldást jelenthet egy uniós tagországban létrehozott alap, amely befektet Magyarországon, majd értékpapírjait tovább értékesíti. Erre Luxemburg lehet ideális helyszín, de ezt csak megfelelő tőkeméret esetén éri meg végrehajtani. Ilyen lehet az az eset, ha a magyar szolgáltató külföldi tulajdonosának intézményi ügyfelei vagy alapjai akarnak magyar termékeket vásárolni.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a hazai alapbefektetők magatartásán nem érződik a devizaliberalizáció hatása. A magyar bejegyzésű nemzetközi alapok tőkéje ugyan csökken, de ez inkább az erős forint és a külföldön is bizonytalan tőzsdék rovására írható.
Egyre több brókercégnél lehet a külföldi tőzsdékre bevezetett befektetési alapok értékpapírjait megvásárolni. Ezeknél azonban az árfolyam jelentősen eltérhet a nettó eszközértéktől. A befektetési alapok közvetlen megvásárlása viszont a hazainál nagyságrendekkel több költséggel jár.