A várhatóan januártól életbe lépő új tőkepiaci törvény több olyan módosítást tartalmaz majd a jelenlegi szabályokhoz képest, melyek megkönnyítik a társaságok számára kötvények piacra dobását. Ezzel némi élénkülés is elképzelhető a hazai vállalati kötvénypiacon, ahol egyelőre becslések szerint alig 100-150 milliárd forintnyi papír található, ami az állampapír-piaci összvolumen 3 százalékát sem éri el.
A tervezet lehetőséget biztosít majd kibocsátási programok megszervezésére -- mondta lapunknak Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Ennek keretében egy már jóváhagyott kötvényből újabb sorozatot a kibocsátó különösebb procedúra nélkül újra piacra dobhat, mindössze egy egyszerűsített tájékoztató megjelentetésére lesz szükség a tranzakció előtt legalább öt nappal.
További könnyebbséget jelenthet a cégeknek, hogy valószínűleg megszűnik a tőzsdekényszer, vagyis nem lesz szükség minden, 200 millió forintot meghaladó sorozat tőzsdei bevezetésének kérelmezésére. A főosztályvezető szerint elvileg még visszakerülhet a tőzsdekényszer a tervezet szövegébe, de csak jóval magasabb alsó korláttal.
Az új törvény nem tartalmazná azt a korlátozást sem, miszerint a kibocsátott kötvények összértéke nem haladhatja meg a saját tőkét. Amennyiben viszont a tranzakcióval a kibocsátó összes adóssága a saját tőke fölé emelkedik, akkor elismert hitelminősítő intézettől kellene besorolást kérnie a papírokra (ezek között jöhetne szóba a Focus Befektetés Minősítő Rt., de akár a Moody''s vagy a Standard & Poor''s is). A minősítést évente felül kellene vizsgáltatni.
A viszonylag magas fix költségek miatt szakértők szerint legalább 300 millió, de inkább 500 millió forint az az összeghatár, ami alatt nem érdemes kötvénykibocsátásról gondolkodni. Az új törvény szerint viszont így elvileg az ennél alacsonyabb saját tőkéjű cégek is megfontolhatják a kibocsátást.
A kibocsátási programok lehetőségének megteremtése jóval rugalmasabbá teszi a kötvények piacra dobásának időzítését a nagyobb cégek számára -- mondta Polacsek Csaba, a CA IB vállalati pénzügyekért felelős igazgatója. Valójában azonban a blue-chipek finanszírozásáért eddig is keményen versenyeztek a bankok, s jobbára csak akkor fordultak a kötvénypiachoz, ha kimerültek banki limitjeik -- tette hozzá.
Szerinte a kisebb cégeknek viszont továbbra sem lesz túlságosan vonzó forrásszerzési lehetőség a kötvénykibocsátás a viszonylag magas költségek miatt. A kötvénypiaci befektetők például magasabb kockázati prémiumot várnak el, mint a kibocsátót jól ismerő számlavezető bankja. Ráadásul a kisebb volumenű tranzakcióknál alaposan megugrik a likviditási prémium iránti igény is, mivel szükség esetén nehéz lehet vevőt találni a papírokra -- mutatott rá.
Többen is úgy vélik, hogy a jogszabályok változása aligha hoz gyökeres fordulatot a vállalati kötvénypiacon. Sokan hívják fel a figyelmet arra, hogy az állampapírpiac túlzott dominanciája eleve nehézzé teszi a vállalati kötvények értékesítését, mivel csak nagyon magas hozamok mellett lehetne befektetőket találni a papírokra.
Egyes szakértők attól várják a kötvénypiac fellendülését, hogy a vállalatokat hitelező bankok növekvő mértékben értékpapírosítják -- vagyis kötvényekké alakítják -- követeléseiket. Ezzel a pénzintézetek is jól járhatnának, hiszen likvidebb eszközökkel rendelkeznének.