Hetvenmilliárdos profit, reálnövekedés

A bankszektor mintegy 73,5 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárt az idei első fél évben, ami a 2000. évi 106,2 milliárd forint nyereség 69,3 százaléka -- számította ki a Világgazdaság a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) előzetes gyorsjelentése alapján. Az év végére akár 135-138 milliárdos eredmény is elképzelhető, mivel a portfóliók minősége nem romlott, így nincs szükség újabb céltartalékképzésre.
Az elemzők szerint viszont egyelőre nem mérhető fel az amerikai terrortámadás hatása a bankszektor -- normális körülmények között igen erősnek számító -- idei utolsó négy hónapjára, illetve 2002-re.
A hitelintézetek nettó kamateredménye mintegy 172 milliárd forint volt ez év júniusában, ami a tavalyi esztendei 55,4 százaléka. Az MKB 2001-re e mutatónál 1-2 százalékos reálnövekedéssel számol. A II. fél év ugyanis általában "intenzívebb" banktevékenységet hoz, s a kamatrésnél változatlanságra, nem csökkenésre van kilátás.
Még biztatóbb a félévi 46,5 milliárd forint körüli nettó jutalék- és díjeredmény, ami a 2000. évi 59,2 százaléka. A bankok nyaktörő kamatkondíciós versenye elérhette korlátait, így a pénzintézetek erősebben összpontosítanak egyéb jövedelmeik bővítésére. A növekmény a forgalom megugrása mellett a díjmentes, nem valós költségű szolgáltatások átárazásának, egyesülések nyomán módosított díjpolitikának köszönhető.
A banküzemi költségek júniusig csak a tavalyi 53,1 százalékára rúgtak, elsősorban az ingatlanbérleti díjak mérséklődése és az értékcsökkenés miatt. Az MKB az idén az összefonódások nyomán átmeneti megugrásra számít az elbocsátandók kifizetései miatt (az I. fél évben a személyi létszám 1,1 százalékkal csökkent a szektorban).
A szféra mérlegfőösszege mintegy 9172,5 milliárd forint volt 2001. júniusban, ami 8,6 (reálértéken 2,7) százalékos bővülés tavaly decemberhez képest. Ugyanígy 8,5 százalékkal nőtt az ügyfélhitelek állománya, volumene mintegy 4322 milliárdot tett ki. Folytatódott az a trend, hogy az ügyfélbetétek a hiteleknél lassabban, csak 4,1 százalékkal nőttek (reálértéken ráadásul 1,7 százalékkal csökkentek). A betétállomány nyár elején így mintegy 5610,5 milliárdra nőtt.
A szektor egészére jellemző a devizaeszközök és -források arányának jelentős visszaszorulása a forintállományok javára. Ezt némiképp "tompítja" a II. negyedévi mintegy 10 százalékos forintfelértékelődés hatása, de a trend így is figyelemre méltó. A devizás ügyfélhitelek volumene például 2,2, az ugyanilyen hitelintézeti bankközi betétállomány pedig közel 21 százalékkal esett vissza egyetlen fél év alatt.
A saját tőke növekedése (13 százalék) az esztendő közepéig 7,1 százalékkal múlta felül a hathavi inflációt. Az együttes tőkeösszeg -- az eredmény dinamikus bővülésének hála -- így 910 milliárd forintra nőtt. A bankok eszközarányos nyeresége (roa) június végén 1,4 százalékra nőtt a tavalyi 1,1-ről. A tőkearányos profit (roe) 15,3 százalék volt a 2000. decemberi 11,8-del szemben.