Kamatot csökkentett a Fed, hasonló lépésre szánta el magát az ECB

Magas rangú pakisztáni küldöttség tárgyalt Afganisztánban Oszama bin Laden kiadatásáról, lapzártánkig azonban nem született eredmény. Moszkva eközben jelezte, hogy kész hírszerzési információkat megosztani az Egyesült Államokkal a szeptember 11-i terrorcselekmények kitervelőinek megtalálásához.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tegnap bejelentette, hogy az eseményekre tekintettel nem tartják meg szeptember végére tervezett éves közgyűlésüket, melyre Washingtonban került volna sor. A tegnap napvilágra került legfrissebb becslések szerint egyébként a terrorcselekmények 20-30 milliárd dolláros kárt okoztak a világ biztosítótársaságainak.
Rendkívüli izgalmak közepette indult el újra a kereskedés az amerikai részvénypiacokon, s lapzártánkig így tűnt, egy kisebb pánikkal megúszhatja a Wall Street a tegnapot. Mivel az európai piacoknak egyébként irányt mutató amerikai határidős indexek kereskedése csak a Wall Street nyitásával egy időben kezdődött, európai idő szerint délután kettőig kellett várni az első konkrét információkra azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszteség várható az amerikai piacokon a nyitásban.
Délelőtt Európában újabb három százalékot zuhant néhány index, kora délután azonban már a nullához közel várták a tőzsdék az első amerikai információkat. Az árfolyamokat nem befolyásolták azok a hírek, mely szerint mind Európában, mind Ázsiában több tőzsdefelügyelet is vizsgálódni kezdett bennfentes kereskedés gyanújával: elképzelhető ugyanis, hogy Oszama bin Laden a terrortámadás előtt rövidre eladva tetemes nyereségre tett szert a tőzsdéken.
Néhány perccel két óra után megkezdődött a Nasdaqon forgó papírok "nyitás előtti kereskedése", ahol a forgalom zömét a Microsoft, a Cisco és az Intel adta. E három vezető papír árfolyama 6-7 százalékos zuhanásnál stabilizálódott, ami megnyugtatta az ennél nagyabb veszteségtől rettegő Európát is. Alig néhány perccel később pedig már gyors emelkedésnek indultak az árfolyamok, amikor a Federal Reserve bejelentette, hogy 50 bázisponttal csökkenti az irányadó egynapos kamatlábat és diszkontrátát. Az amerikai jegybank az idén nyolcadszor csökkentette a kamatlábat, ezúttal már az utoljára 1994 elején alkalmazott, 3 százalékos szintre.
Mivel a piacok lényegében tényként kezelték a kamatvágást, annak hatása is rövid életű volt. Miután a befektetők hazafias érzelmeire hatni próbáló megnyitó után elkezdődött a "normál" kereskedés, a Microsoft és a Cisco is alacsonyabb áron forgott, mint néhány perccel korábban.
Miután minden papírra megszülettek az első kötések, a Dow és a Nasdaq egyaránt több mint hat százalékot esett, ezt azonban a várakozásoknak megfelelően vásárlásra használták fel a befektetők. Miközben a New York-i tőzsde parkettjéről a pénzügyminiszter, a tőzsdeelnök, a polgármester és a kormányzó különböző tévétársaságoknak nyilatkozva ecsetelte az amerikai lélek és gazdaság nagyságát, az indexek időlegesen mintegy két százalékot lefaragtak veszteségükből.
S noha lapzártánkkor a Dow ismét 9000 pont alá esett, úgy látszott, hogy nem kis részben a nemzeti öntudatnak köszönhetően a legangyobb rosszat -- a pánikeladások nyomán kialakuló esetleges szabadesést -- egyelőre sikerült elkerülnie a piacoknak. Természetesen akadt néhány szektor, illetve társaság, mely ezt nem kerülhette ki: a várakozásoknak megfelelően zuhantak a légitársaságok és néhány biztosítótársaság.
A pánik elmaradásán felbuzdulva felrobbantak az európai piacok, s noha háromszázalékos emelkedésnél nagyobbra is akadt példa, így is az a furcsa helyzet állt elő, hogy például a francia piac a terrortámadás óta nagyobbat esett az amerikai S&P 500-as indexnél.
Az európai piacok közül néhány már bezárt, amikor az Európai Központi Bank -- követve az amerikai példát -- szintén 50 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be: ezzel 3,75 százalékra mérséklődött az irányadó kamat. Noha erre is számított rövid távon a piac, az időzítés mégis meglepetést okozott. A még nyitva tartó piacon ugyanakkor számottevő árelmozdulást nem okozott a bejelentés.