Az egyes cseh és ukrán acéltermékekre érvényben lévő behozatali kvóták mellett további ukrán és orosz árukra sürget importvédelmet a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE). Tóth László, az érdekképviselet elnöke és egyben a Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatója a minap erről tárgyalt a Gazdasági Minisztérium illetékeseivel.
Az idén átlagosan bő 10 százalékkal, egyes termékek esetében 20-30, vagy annál is nagyobb százalékkal nőtt a magyar import. Az egyesülés ezért bizonyos relációkban és cikkcsoportokban továbbra is, vagy újra szükségesnek tartja a hazai piac védelmét.
Jelenleg két országgal, a Cseh Köztársasággal és Ukrajnával szemben vannak érvényben több évre szóló korlátozó intézkedések, elsősorban a hosszútermékek esetében.
A cseh acéltermékek kölcsönösen egyeztetett (eredetileg négy évre szóló) beviteli kereteit 1999. január elseje óta már kétszer is lényegesen tágították, és ez év második felében tízről négy termékcsoportra csökkentették. Novemberben újabb egyeztető tanácskozás esedékes a két fél között, ám az MVAE szerint nem lenne indokolt további engedmények adása, a cseh kvóták korábbi 70 százalékot alig meghaladó kihasználási rátája ugyanis az idén már elérte a száz százalékot.
Hasonló a hazai gyártók megítélése a három ukrán termékcsoportot érintő kvótákkal kapcsolatban. Annál is inkább, mert ez utóbbiak az idén júliustól jövő júliusig már 10 százalékkal bővültek.
A fenti kvóták fenntartása mellett az MVAE kívánatosnak találná, ha bővítenék a korlátozott ukrán termékek körét, és egyes orosz acélgyártmányok behozatalát is újra korlátoznák. Az orosz kvóták három évvel ezelőtti megszüntetése nyomán ugyanis a múlt évben már jelentősen felerősödtek az Oroszországból érkező acéltermék-szállítások. Ez főleg a hegesztett csövek esetében volt látványos, amelyekből az előző évi zéró közeli szintről hirtelen ötezer tonnára duzzadt az import. Ám a melegen hengerelt lemezek behozatala is gyorsan bővül.
A világ teljes nyersacéltermelése (828 millió tonna körül) már a múlt évben is mintegy 10 százalékkal meghaladta a globális szükségletet. Emiatt a melegen hengerelt acéltekercsek ára a harmadával esett. Ennek ellenére az idei első hét hónapban is csak alig 2 százalékkal csökkent a kínálat.
Ám az elemzők szerint kevés az esélye, hogy kövessék az alumíniumgyártók példáját, amelyek 1994-től két év alatt kétmillió tonnával szűkítették a termelésüket, erős drágulást okozva. Az acélgyártók száma ugyanis sokkalta nagyobb.
A vezető magyar acélgyártó Dunaferr Rt. belföldi értékesítése 1989--1992 között a felére esett a magyar ipar átalakulása következtében. Emiatt a társaság a felszabaduló kapacitásait külföldön értékesítette. Két év alatt a termelés 60 százalékát sikerült is a külpiacokon elhelyezni. Kiépült a külföldi kereskedelmi hálózat is, és -- mint Horváth István, a cég korábbi elnök-vezérigazgatója a napokban a parlament gazdasági bizottsága Dunaferr-albizottságának meghallgatásán megjegyezte -- a dunaújvárosi cégcsoportot megbízható és kiszámítható partnerként tartották számon, ami némi árelőnyt is biztosított számára. Az exportpiacokon 2000-ben 35 százalékkal a németországi kiszállítás volt a legjelentősebb, a második helyen áll 19 százalékkal Olaszország, a harmadik helyen pedig 13 százalékkal a kelet-európai országok.
A Dunaferr igazgatósága pénteken sajtóközleményben reagált a volt elnök-vezérigazgatónak az albizottság előtt tett megállapításaira. Úgy vélik, a vasmű ugyan nincs könnyű helyzetben, de összedőlését latolgatni erős csúsztatás. Mint beszámoltunk róla, Horváth István elmondta, a társaságcsoport körül kialakult helyzetben a bankok elbizonytalanodtak, ami óvatosabbá tette a beszállítókat és megfontoltabbak a vásárlók is. Hozzátette: így könnyű egy céget összedönteni.
A jelenlegi vezetés szerint a kialakult gazdasági és pénzügyi helyzetért épp az előző vezetés a felelős. Példaként azt említik, hogy a kokszoló átépítését a korábbi menedzsment csak 2008-ra prognosztizálta, ezzel szemben már most halaszthatatlanná vált a rekonstrukció. A volt elnök-vezérigazgató az albizottsági meghallgatás során erről elmondta, már tavaly év végén látszott, hogy át kell építeni a kokszolót, s ennek előkészítése meg is történt, csakhogy a beruházás épp a vezetőváltás miatt már nem kezdődhetett el. Szerinte hét hónapot késett a Dunaferr Rt. mai vezetése ezzel a döntéssel.