Túlélési stratégiát készítenek a vesztes cégek

Loyola de Palacio ma fogadja az európai légitársaságok szövetségének (AEA) küldöttségét, amelyben a legjelentősebb cégek vezérigazgatói foglalnak helyet. Az Európai Bizottság közlekedési biztosa informálódni akar, hogy a társaságok mekkora veszteséget szenvedtek el a terrorakciók miatt, s "gyorssegélyként" mire van lehetőség.
A vállalatok szeretnék, ha állami támogatáshoz juthatnának, ezt azonban az EU versenyszabályai nem teszik lehetővé. Brüsszel ugyanis az elmúlt tíz évben fokozatosan felszabadította a központi szabályozás béklyója alól az EU légiforgalmi piacát, s ez gyakorlatilag kizárja a további állami támogatást. Mindamellett Brüsszelben jelezték, figyelemmel kísérik az eseményeket, folyamatosan tartják a kapcsolatot az érintett cégekkel, figyelik, hogy Washington mit lép. Ez -- ismervén a kivételezési lehetőségeket -- "EU-nyelvre fordítva" azt is jelentheti, hogy nem reménytelen a helyzet.
Külön kiemelhetőek a brit légitársaságok, amelyek igen erősen kötődnek az észak-amerikai piachoz. Tengerentúli kollégáikkal ellentétben azonban ezek a cégek egyelőre nem kértek közvetlen kormányzati segítséget. A közlekedési miniszter és néhány cégvezető találkozóján a biztonsági feltételek fejlesztése állt a középpontban. Egyetértettek abban, hogy szükséges a versenyképességük biztosítása, és a miniszter megígérte, hogy további tárgyalások lesznek a charter- és az olcsó légitársaságok vezetőivel is.
Az amerikai "kollégák" egyébként már számszerűsíteni is tudják igényeiket: 24 milliárd dollár támogatást remélnek az államtól. S már a reptereket üzemeltető cégek is benyújtották a számlát, a végösszeg: egymilliárd dollár. Norman Mineta közlekedési miniszter szerint Bush elnök a jövő hét elején ad választ, ám az valószínűleg nem fog kiderülni, hogy megkapják-e a teljes összeget. Azt legalább megtudhatják, hogy nagyjából mire számíthatnak.
Mineta utalt arra, hogy -- az előzetes számítások szerint -- az amerikai légitársaságoknak szinte semmi bevétele nem volt a múlt hét utolsó néhány napján, s az előttünk álló napokban sem remélhetnek többet, mint a szokásos bevétel 40-50 százalékát. De hosszabb távon sem számíthatnak sok jóra, ezért a cégek sorozatban módosítják üzleti terveiket: csökkentik transzatlanti járataikat -- általában 20 százalékkal --, de néhányan ennél nagyobb mértékben is. A forgalomcsökkentés azonban komoly létszámleépítéssel jár: a nagyobb légitársaságoknál 2-től 12 ezerig terjedhet az elbocsátottak száma.
Ilyen rossz piaci környezetben igen fürgék a légitársaságokat megítélő hitelminősítők. A Moody''s több fokozattal visszaminősítette a három legnagyobb amerikai légitársaság adósi besorolását. A United adósi osztályzatát Ba1-ről B2-re, az American Airlines és a Delta Airlines besorolását egyaránt Baa3-ról Ba2-re rontotta a cég. Mindegyik új besorolás több osztattal a befektetési alapfok (Baa3) alatt van. A Moody''s a három cég osztályzatát továbbra is a leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alatt tartja. A visszaminősítés a három cég összesen csaknem 38 milliárd dollárnyi adósságpapírját érinti.
A világ idegenforgalma is rettenetesen megszenvedi majd a terrortámadást, ám az iparág egésze növekedni fog az idén. A Nemzetközi Idegenforgalmi Szervezet (WTO) szerint az utazók körében megingott a repülés biztonságába vetett bizalom, rengeteg a bizonytalanság, gyengül a világgazdasági konjunktúra -- ez megbosszulja magát az idegenforgalomban is. A turizmusban keletkező nyereségeket megcsapolhatja az utazás visszesése, a biztonságra fordított kiadások növekedése, az olaj árának emelkedése. Mindamellett a szervezet úgy látja, hogy az idén -- hacsak nem jön közbe semmi új fejlemény -- 1,5-2,0 százalékos bővülés várható a nemzetközi idegenforgalomban, miközben az év első nyolc hónapjában tapasztalt növekedési ütem mellett -- éves szinten -- 2,5-3,0 százalékos lett volna volt a bővülés.
A tengerentúlon máris a lehetséges károkat taglalják, hiszen szembetűnővé vált, hogy a hotelek és a tengerpartok csaknem kiürültek. Florida állam déli részét rendkívül érzékenyen érinti a terrortámadás, mivel a turisták ide döntő részben repülővel érkeznek. Las Vegasban az évnek ebben a szakában 90 százalék feletti az átlagos szálloda telítettség, most azonban csak a 70 százalékhoz közelít.
Rekordveszteséggel számol az olasz turisztikai ágazat: ha a további támadások miatti félelem visszafogja az amerikaiak olaszországi utazásait, az ágazat -- a Touring Club Italiano idegenforgalmi szövetség szerint -- akár 10 ezer milliárd lírás (5,16 milliárd eurós) bevételkiesésre is számíthat. Évente mintegy 13 millió amerikai keresi fel Európát, s egyharmaduk látogat el Olaszországba.
A legnagyobb európai szállodaláncot üzemeltető Accor nem lát esélyt arra, hogy korábbi üzleti előrejelzései valóra váljanak. A társaság szerint a lakossági fogyasztás és a nemzetközi turizmus visszaesése rendkívül kedvezőtlen hatású, a veszteség okai elsősorban pszichológiai tényezőkre vezethetők vissza.
Becslések szerint 20-30 milliárd dollár biztosítási kárkifizetéssel jár majd a tragédia, de a költségek összesítése évekig tart majd. Egyedül a Világkereskedelmi Központ egyik tornya 4,1 milliárd dollárra volt biztosítva.
A nagy tőzsdei biztosítók részvényei zuhanásba kezdtek a támadás hírére. A DJ Stoxx biztosítási indexe még aznap 17 százalékot esett, másnap már a 3 éves mélypontot súrolta. A legnagyobb börzei veszteségeket szenvedők közt a Munich Re, a Swiss Re és az Allianz is ott volt (utóbbi idei profitja legalább 400 millió euróval csökken az idén). A magyar biztosítók tulajdonosai közül még az AIG, a CGNU és a Generali érzi meg kisebb-nagyobb mértékben a veszteséget.
Csődök nem várhatók a piacon, mert -- a kockázatok más társaságokhoz történt porlasztása miatt -- az egy cégre jutó kifizetés elbírható. Szakértők szerint a történtek nyomán viszont világszerte nőhetnek a viszontbiztosítók díjai, ami a biztosítókra és általuk az ügyfelekre is kihathat.
Az első jel: a biztosítótársaságok tegnaptól átlagosan 0,05 százalékos háborús kockázati felárat szabnak ki az amerikai válaszcsapások lehetősége miatt kockázatos (perzsa-öbölbeli, pakisztáni, vörös-tengeri, ománi, szíriai, egyiptomi és algériai) kikötőkbe tartó hajókra.
Néha az időjárás miatt is előfordul, hogy néhány napra esetleg szünetel a tengerentúli légi forgalom, ilyen esetben a részletesen kidolgozott belső szabályzat mondja meg a teendőket -- fogalmazott Járosi Márton, a TNT ügyvezető igazgatója a Világgazdaság kérdésére. A légizárlat -- a The Wall Street Journal (TWSJ) szerint -- 1000 metrikus tonna küldemény kiszállítását akadályozta, így néhány autógyár és elektronikai üzem ellátási gondokkal küszködött.
Ilyen esetben általában közúti fuvarozással, a zárlat feloldásakor pedig pótgépek indításával lehet behozni a lemaradást -- fogalmazott Boda Mihály, a UPS magyarországi vezetője. Elmondása szerint az esemény napját követően jelentős torlódás keletkezett a cég kölni központjában, de nincs tudomása arról, hogy ellátási hiány miatt bármely partnerüknél leállt volna a termelés.
A DHL irodát üzemeltetett a World Trade Centerben, így vesztesége kézzelfogható, a küldemények és a nyilvántartási rendszer azonban nem károsodott -- tudtuk meg Kincses Anitától, a társaság magyarországi részlegének ügyfélkapcsolati igazgatójától. A kétnapos légizár során a küldemények a brüsszeli elosztóközpontban némileg torlódtak, de a zár pénteki feloldását követően, az alkalmazottak hét végi behívása révén az ellátást később zökkenőmentessé tudták tenni Amerika irányába is.
A légizár nyomán tapasztalt rövidebb késések miatt az expresszfuvarozókat nem terheli semmilyen jogi felelősség, ugyanis az ok egyértelműen előre nem látható külső körülmény volt. A biztonsági előírások megszigorításával ugyanakkor várhatóan meghosszabbodik a szállítási idő. Ennek költsége mellett további drágulást jelent, hogy a személyszállító gépek száma a jövőben -- egyes becslések szerint -- akár 20 százalékkal is csökkenhet, ami így az áruszállító kapacitást is korlátozza. A TWSJ beszámolója szerint nem lenne meglepő, ha jövőben a vállalatok légi szállítási költségei akár megtriplázódnának.