A britek vezetnek a kártyapiacon

Tavaly több mint ötmilliárd tranzakciót bonyolítottak le a különböző kártyák segítségével Nagy-Britanniában, az ügyletek összértéke elérte a 406 milliárd eurót. Nincsenek nagy lemaradásban a spanyolok sem, száz lakosra náluk átlagosan 144 plasztiklap jut. A görög és olasz vásárlók azonban minden jel szerint még idegenkednek az alternatív fizetési módoktól: száz lakos átlagosan 60 kártyát birtokol.
A betéti lapok terén a vezető pozíciót megszerző németek összesen 87 millió ilyen kártyát használnak, mintegy 110-et a polgárok százas csoportjaiban, szemben a Nagy-Britanniában forgalomban lévő 50 millió, száz lakosra számítva átlagosan 80 bankkártyával. Ugyanebben a két országban a hitelkártyák száma viszont fordított sorrendben, százlakosonként átlagosan 20, illetve 90 kártya körül alakul.
Az egyes országok között tapasztalható különbségek az elemzők szerint elsősorban a pénzügyi szektor szerepének eltérő megítélésén alapszanak. Míg a kontinens államaiban a bankok erősebben kötődnek az univerzális szolgáltató szerephez, addig az angolszász bankrendszert sokkal inkább specializáltabb termékkínálat jellemzi.
A rövid lejáratú hitelek megítélésénél is jóval óvatosabbnak mutatkoztak a kontinentális Európa lakosai szigetországi társaiknál. Hollandiában például a minél kisebb kölcsön felvételének már sajátos kultúrája látszik kialakulni. A brit polgárok ellenben nagyon jó közönségnek mutatkoznak a különböző kártyatársaságok nyereményutakkal és egyéb változatos ösztönzőkkel tarkított hitelakcióira. A kártyaszám további növekedésének forrása lehet a különböző "életstíluskártyák" elterjedése.