Kockázatkerülők a magyar befektetők

A felmérésbe bevont 27 tagország között ennél alacsonyabb számai csak Mexikónak, Lengyelországnak és Törökországnak vannak. Csehországban már a GDP 20 százaléka fölé emelkedett az intézményi befektetőknél lévő vagyon, az OECD többi tagországában pedig lényegesen nagyobb számokkal lehet találkozni.
Az sem nevezhető meglepőnek, hogy a lista élén az angolszász országok állnak. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Hollandiában egyaránt akkora vagyon felett rendelkeznek az intézményi befektetők, mely meghaladja a GDP kétszeresét. Kimagasló a luxemburgi vagyon nagysága, az ugyanis a helyi bruttó hazai termék negyvenszeresére rúg. Tény ugyanakkor, hogy ez elsősorban a külföldi vagyonkezelők portfólióinak köszönhető, akik a kedvező adózási viszonyok miatt választották Luxemburgot.
Egyértelműen elmondható viszont, hogy a magyarországi intézményi befektetők tekinthetők a leginkább kockázatkerülőnek, a befektetések között ugyanis náluk a legalacsonyabb a részvények aránya. Az OECD-nek a portfóliók összetételére vonatkozóan csak 1999-es adatai vannak, de ezek azt mutatják, hogy a magyar intézményi befektetők vagyonuk mindössze 7 százalékát tartották részvényekben, 80 százalékot kötvények (döntő részben állampapírok) tettek ki.
A cseh és lengyel befektetők ezzel szemben közel 20 százalékos súlyt adtak a részvényeknek. Az átlagnál jóval óvatosabbnak minősíthetőek az osztrák, a portugál, a török és a koreai befektetők is. Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában viszont a részvények aránya meghaladja az 50 százalékot.
Az arány egyébként 1990 és 1999 között növekedést mutatott az OECD összes intézményi befektetőjét tekintve. A kötvények súlya eközben némileg csökkent, s alaposan visszaesett a befektetők által nyújtott hitelek állománya. Utóbbi abszolút értékben lényegében jelenleg is az egy évtizeddel ezelőtti szinten van.
Az OECD tagországaiban 1999 végén összesen mintegy 36 ezer milliárd dollár volt az intézményi befektetők kezében. Ebből a legnagyobb részt -- 12 ezer milliárdot -- a biztosítótársaságok vagyona tette ki, a nyugdíjpénztárak és a befektetési társaságok egyaránt mintegy 10 ezer milliárd dollárral bírtak.
A legnagyobb növekményt a befektetési társaságoknál kezelt vagyon mutatta, ennek éves átlagos növekedési üteme 1990 és 1999 között meghaladta a 17 százalékot. A nyugdíjalapok átlagosan 11 százalékkal lettek vagyonosabbak évente, a biztosítótársaságok pedig 9 százalékos ütemben bővültek.