Kiderült, nincs mindenki előtt zárva a Hormuzi-szoros: nem tudtak elbújni a műholdak elől, 12 millió hordó olajat juttattak el egy olyan országnak, akinek szüksége sincs rá

Az újabb közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros járhatatlanná tétele felbolydította a világ energiapiacát, a negatív következményektől azonban nem szenved mindenki egyformán. Az iráni olaj a háború kitörése óta is tovább áramlik a kulcsfontosságú útvonalon keresztül Kínába – abba az országba, amelynek a legkevésbé van erre szüksége.

Samir Madani, a TankerTrackers társalapítója szerint a háború kezdete, február 28. óta 

A cég műholdfelvételek segítségével figyeli a hajók mozgását, így azok is szemmel tarthatóak, amelyek kikapcsolják a nyomkövető rendszereiket, így egyébként észrevétlenek maradnának. Sok hajó „eltűnt” így, miután Teherán azzal fenyegetőzött, hogy megtámad minden olyan hajót, amely megkísérel átkelni a Hormuzi-szoroson.

A Kpler árupiaci adatszolgáltató is hasonló, körülbelül 12 millió hordós mennyiséget becsül. „Tekintettel arra, hogy Kína volt az iráni nyersolaj elsődleges vásárlója az elmúlt években, ezeknek a hordóknak jelentős része végül oda kerülhet” – mondta a CNBC-nek Nhway Khin Soe, a cég nyersolajelemzője.

Hozzátette azonban, hogy egyre nehezebb megerősíteni, mi ezeknek a hajóknak a végső rendeltetési helye.

Kevés tanker mer átkelni a Hormuzi-szoroson

A Hormuzi-szoroson keresztül áramlik a világ kőolajának és cseppfolyósított földgázának (LNG) a 20 százaléka – utóbbi piacát egyébként sokkal durvábban megrendítheti a közel-keleti válság, mint az olajét.

Utóbbién sokat segít, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) történetének legnagyobb felszabadítását javasolta a stratégiai olajkészletekből az ellátási zavarok ellensúlyozására.

Teherán ugyanis a fenyegetéseivel gyakorlatilag lezárta a szorost, az elmúlt két hétben tíz hajót ért támadás, amelyekben legalább hét tengerész halt meg az International Maritime Organization szerint.

A teheráni külügyminisztérium legutóbb hétfőn figyelmeztetett, hogy „nagyon óvatosnak kell lenniük” azoknak a tankereknek, amelyek vállalják, hogy átkelnek a szoroson.

Az iráni olaj vezetéken is el tudja kerülni a szorost

Az óvatosság az iráni tankerekre nem vonatkozik. Műholdas felvételek szerint a háború kezdete óta hat olajszállító haladt át a szoroson, amelyek közül három iráni zászló alatt hajózott.

Teherán egyébként azon három Perzsa-öbölbeli ország közé tartozik, amelyik vezetéken is tud olajat szállítani – csak messze nem akkora mennyiségben, ami pótolná a Hormuzi-szorost.

ott töltik fel a tankereket. Most azonban elkezdtek olajat hajókba pumpálni az olajvezetékük végpontján, az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szorostól délre fekvő jászi olaj- és gázterminálon is, így növelhetik a szállításokat.

A TankerTackers adatai szerint az elmúlt öt évben csak az ötödik tankert töltötték fel a terminálon, ezúttal kétmillió hordóval, ami azt jelenti, hogy Teherán is keresi az alternatív megoldásokat.

Nincs hatékony alternatív megoldás

A jászit korábban azért nem használták, mert nem túl hatékony: tíz napba kerül feltölteni egy szupertankert, míg ugyanez a munka Karg szigetén csak egy-két napot vesz igénybe.

A folytatódó export elsősorban Iránnak fontos gazdaságilag és a belső propaganda szempontjából, Kínának gyakorlatilag nem oszt, nem szoroz.

A világ második legnagyobb gazdasága ugyanis sokkal jobb helyzetben van az energiaválság átvészelésére, mint szinte bárki más, mert bár a világ legnagyobb olajimportőre, alaposan felkészült az ilyen helyzetekre.

Egy húszéves stratégia részeként nagyobb figyelmet fordított a megújuló forrásokra, mint az Egyesült Államok és India. Ráadásul a biztonság kedvéért alaposan be is spájzolt olcsó orosz olajból, és a földrajzi közelség miatt gond nélkül folytathatja az importot Oroszországból. A hazai kereslet kielégítése érdekében megtiltották az üzemanyag-exportot is.

Kína felkészül a válságra

Irán a háború kitörése előtt, februárban napi 2,16 millió hordó olajat exportált – a legnagyobb mennyiséget 2018 júliusa óta, és mindet Kínába. Peking iránival pótolta a kiesett venezuelai olajat is.

A Kpler szerint a február 16-ával zárult héten 

• az előző hét nap mennyiségének több mint dupláját, 
• rekordot jelentő napi 3,78 millió olajat 

pumpáltak tankhajókba.

Kína alaposan bespájzolt az év első két hónapjában, mintha Pekingben előre tudták volna, hogy mi fog történni, ami nem volt túl nehéz: a tavalyihoz képest 15,8 százalékkal nőtt az olajimport.

Az Atlantic Council becslése szerint a kínai olajtartalék már januárban elérte az 1,2 milliárd hordót – ez a legnagyobb a világon, 3-4 hónapra elegendő a világ második legnagyobb gazdasága számára.