Alkotmánybíróságon a kiszorítás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉrdekes fordulatot vett az immár gyakorlatban is alkalmazott kiszorítási eljárás, ugyanis Forgó Ferenc magánbefektető az értékpapírtörvény vonatkozó részeinek alkotmányellenessé nyilvánítását és a hatálybalépés időpontjára visszaható hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. (Az indítványozó egyébként korábban a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója volt, jelenleg az Európa Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja.)
Az értékpapírtörvény (éptv.) 2001. július 18-a óta hatályos módosítása vételi jogot enged az ajánlattevőnek, ha nyilvános vételi ajánlatával a részvénytársaság szavazati jogainak több mint 90 százalékát megszerezte. Az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlat során alkalmazott ellenérték. A határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenítik, a korábbi tulajdonos csak az ellenértékre tarthat igényt. Az első kiszorítást a Graboplastot felvásárló ABC Befektetési Rt. a napokban hajtotta végre.
Forgó Ferenc lapunk kérdésére elmondta, hogy az új befolyásszerzési szabályok megalkotásának egyik jogpolitikai indoka a kisebbségvédelem erősítése volt, de a kiszorítás semmilyen tekintetben sem szolgálja a kisebbség érdekeit.
A magyar szabályozás egyébként az egyes nyugati országokban már régóta működő kiszorítási eljárást (squeeze out) vette alapul. Jogászok ennek alkotmányellenessé nyilvánítására csekély esélyt látnak, hiszen legalább annyi érv hozható fel a 90 százalék feletti tulajdonos gazdasági és törvényes érdekeinek védelmében, mint a kisebbség esetleges jogsérelme mellett. A kezdeményezés nyomán azonban olyan alkotmánybírósági álláspontok is kialakulhatnak, melyeket a későbbi jogalkotás során figyelembe vesz a jogalkotó.
A magyar felvásárlások többségénél éppen az ajánlati ár megállapításának alapjául szolgáló árfolyam kialakulásánál akadnak gondok. Ha ugyanis komplex módon érvényesülne a befektetővédelem, akkor a kiszorítás ebből a szempontból nem lenne problematikus.
Közgazdasági szempontok alapján egyébként a 98-99 százalékos részesedés esetén alkalmazható kiszorítás sokkal reálisabb lenne, hiszen eddig a szintig valószínűleg csak több nyilvános vételi ajánlattal jutna el a felvásárló.
