Csökkenő ütemben ugyan, de tovább nőtt a külföldi befektetők részesedése a hazai részvénypiacon az idei harmadik negyedévben -- derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos, értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról tudósító jelentéséből. A tőzsdei részvények állománya piaci értéken 282,7 milliárd forinttal csökkent, ami 10,5 százalékos visszaesés. Ennek 96 százalékát a papírok értékvesztése okozza, a BÉT-ről történő kivezetések jelentősége minimális. A fenti időszakban egyébként a BUX index "csak" 8,2 százalékkal esett, azaz a teljes piaci átlagnál az indexben túlsúlyozott cégek kissé jobban szerepeltek.
A részvénypiacon a legnagyobb vevők ezúttal is a külföldiek voltak, akik közel nyolcmilliárd forint értékben vásároltak új papírokat. Meglévő részvényeik értéke ugyanakkor 198 milliárd forinttal mérséklődött -- a mínusz 201 milliárdos állományváltozás révén részesedésük 71,9 százalékra nőtt a júniusi 71,8-ről. Szintén nettó vevők voltak a részvénypiacon a pénzügyi vállalatok, különösen a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (főként brókercégek) és a biztosítók, nyugdíjpénztárak. Ez utóbbiak részesedése 3,3-ről 3,5 százalékra bővült a negyedév folyamán. Az azóta lezajlott piaci események igazolták döntésüket, a BUX több mint 15 százalékot emelkedett szeptember vége óta.
Az elmúlt időszak vesztesei ennek megfelelően azok voltak, akik a legnagyobb nettó eladóként jelenkeztek a harmadik negyedben elért tőzsdei mélypont idején: ezek pedig a kisbefektetők voltak. Szintén az eladói oldalon álltak a nem pénzügyi vállalatok és a helyi önkormányzatok.
Az elmúlt másfél év adataira visszatekintve jól feltérképezhető a kisbefektetők tőzsdei viselkedése. A háztartások utolsó jó döntésüket 2000 elején hozták, amikor a magasra törő árakat eladásra használták ki. A korábbi -- minden nagyobb esésbe bele kell venni elméleten nyugvó -- tapasztalatok alapján azonban a tavalyi év hátralevő részében szinte végig bőszen vásároltak, részarányuk a március végi 5,4-ről a év végére 8 százalékra nőtt. A legtöbb papírt a harmadik negyedben vették, ekkor közel 25 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók. Az áresés azonban az idén is folytatódott, a kisbefektetői kezek pedig remegni kezdtek: a háztartások már az első negyedévben is 5,6 milliárd forint értékű részvénytől szabadultak meg, majd a második három hónapban eladtak 9,3 milliárdnyit. A mélypontok környékén sikerült még ezt is felülmúlniuk, a harmadik negyedben 9,6 milliárdnyi részvényt mértek ki, részesedésük ezzel visszaesett 6,6 százalékra, ami a tavaly júniusi szintnek felel meg.
A külföldiek jóval taktikusabbnak bizonyultak. Már a tavaly év eleji csúcson is adtak, majd a második negyedben -- közel a csúcshoz -- beöntöttek 87 milliárdnyi papírt, amit a kisbefektetők mellett a nem pénzügyi vállalatok vettek meg. A nagy tételes eladások egészen az év végéig tartottak, 2001 elejétől viszont elkezdődtek a csendes vásárlások, melyek valószínűleg kitartottak egészen mostanáig.
Az állampapírpiacon a külföldiek nettó eladónak bizonyultak: szeptember végén már csak 978 milliárd forintnyi papír volt a kezükben, szemben a júniusi 1061 milliárddal. A nem rezidensek kezén levő állampapír-állomány ugyanakkor már a szeptember 11-i terrortámadást megelőzően is csökkent, így nem lehet csak ennek hatásával magyarázni. A külföldiek 85 milliárd forint értékben adtak el államkötvényeket, s a kezdeti lelkesedés után lényegében kivonultak az előttük tavasszal megnyitott MNB-kötvények piacáról: júniusi 21 milliárdos állományukból szeptemberre kevesebb mint kétmilliárd maradt. Nettó vevők voltak viszont a külföldiek az előttük szintén frissen megnyitott kincstárjegypiacon, 8-ról 28 milliárd forint fölé nőtt a kezükön levő állomány.
Az állampapírpiacon a külföldieken kívül nettó eladók voltak még a háztartások és a mostantól az egyéb pénzügyi közvetítők sorba került befektetési alapok. Jelentős vevők voltak viszont az egyéb monetáris intézmények (a kereskedelmi bankok), a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint az önkormányzatok. A külföldiek részesedése 19,2-ről 17,1 százalékra csökkent, 24,4-ről 27-re ugrott viszont az egyéb monetáris intézményeké.
A harmadik negyedéves MNB-számok értékelésénél feltétlenül érdemes még megjegyezni, hogy a szeptember vége óta eltelt időszakban megfordultak a fenti tendenciák: az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai szerint például a külföldiek kezén levő állampapír-mennyiség mára ismét jócskán 1000 milliárd forint fölé került, ami valószínűsíti részarányuk újbóli növekedését.