Mélyben a hazai burgonyaágazat
A veszprémi burgonyakutatási központban indult projekt célja a hazai burgonyaágazat EU-versenyképességének elősegítése - mondta lapunknak a központ igazgatója, Horváth Sándor. Az alacsony termésátlagok, illetve a magas önköltség miatt az ágazat nem lehet versenyképes az Európai Unió országaival. A fő ok a biológiai alapok gyenge minősége, illetve hiánya, amely elsősorban a vírusfogékony külföldi fajták termesztéséből fakad.
A köztermesztésben elterjedt vírusfogékony fajtáknál a fertőzés egy év alatt elérheti a 80-100 százalékot is, a terméscsökkenés pedig a 25-30 százalékot. A burgonya vetésterületének még csak 10-15 százalékán ültetik Magyarországon az újabb hazai nemesítésű, vírussal szemben ellenálló fajtákat, míg 1500-2000 hektáron szaporítanak vetőgumókat a még elfogadható virológiai állapotú külföldi vírusfogékony fajtákból. Így nem véletlen az utóbbi évek 15-20 tonna közötti országos termésátlaga, szemben az EU-tagországok 30-40 tonnás átla-gaival. Mivel a hazai burgonyatermelés költségei nem térnek el jelentősen az EU-országokétól, törvényszerű a versenyképtelen önköltségünk.
A biológiai alapok javításában és bővítésében csak a sokkal magasabb vírusrezisztenciával bíró fajtákkal, illetve fajtaváltással érhető el siker. Ehhez az ilyen külföldi fajták mellett már rendelkezésre áll hét olyan keszthelyi nemesítésű burgonyafajta is, amely a legsúlyosabb leromlást okozó vírusokkal szemben magas fokú védettséggel bír. A váltást, a hazai rezisztens fajták gyorsabb elterjedését a fogyasztók megszokott fajtákhoz való ragaszkodásán kívül nagymértékben nehezíti a hazai vetőburgonya-ellenőrzési, -minősítési rendszer, amely a külföldi fajtákat minden tekintetben előnyösebb helyzetbe hozza. Az importált vetőgumót nem vetik alá ellenőrzéseknek, az abból nyert szaporítóanyagot 100 százalékos súlyos leromlást okozó vírussal is fémzárolják, a hazai fajtákat 0 százalékos súlyos leromlást okozó vírussal is leminősíthetik, vagy kizárhatják a szaporításból. Az import vetőgumóval az elmúlt években súlyos karanténbetegség került hazánkba.
A projekt fő célja így a bioló-giai alapok jelentős bővítése, a minőség javítása, a termesztés technológiai feltételeinek korszerűsítése. Ez utóbbi a termelt burgonya minőségének, piacosságának javítása miatt is fontos.
A genetikai és nemesítési munka felgyorsítása a cél, a biotikus és az abiotikus streszszekkel szembeni rezisztencia fokozása, illetve a minőségjavítás érdekében. Fontos cél a rezisztens fajták nagyobb elterjesztése, hosszabb távon a szaporítóterület 3-4000 hektárra történő növelése. Az alapkutatásunkban már többéves eredményes együttműködés alakult ki a konzorcium kutatóhelyeivel, így a Gödöllői Biotechnológiai Kutató Központtal, az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetével, valamint az MTA Szegedi Biológiai Központjával. Újonnan kapcsolódott be az együttműködésbe mint konzorciumi tag a Központi Élelmezéstudományi Kutató Intézet (KÉKI). A konzorciumban 3 - hazai viszonylatban a burgonyatermesztésben kiemelkedő - termelő vesz részt, a Komáromi Mezőgazdasági Rt., a Sajópüspöki Mezőgazdasági Rt. és a berzencei Solanum Kft. Mindhárom üzemben a termésátlag növelése, a vető-, az étkezési és az élelmiszer-ipari minőség javítása a cél a technikai háttér és a technológiai elemek további korszerűsítésével.
Fehér István
