Nem javul a magyar búza esélye
A világ vezető búzaexportőrei közé tartozó Ausztrália új idénybeli - október-február között esedékes - termése a legújabb előrejelzés szerint akár 36 százalékkal (16 millió tonna alá) szűkülhet az előző aratáshoz képest. Erre nyolc éve nem volt példa. Az USA idei kínálata is harmincéves mélypontra süllyedhet, és a szomszédos Kanadáé is csökkent a szárazság miatt. Ugyanakkor a német kínálatot a sok csapadék vetheti vissza, közel hat százalékkal szűkülhet. Ezért az Európai Unió lágybúzatermését a napokban a korábban vártnál közel egymillió tonnával kisebbre - mintegy 94,7 millióra - jelezte a vezető francia elemző, a Strategie Grains.
Ám a meghatározó nyugat-európai (francia) és kelet-európai (ukrajnai és orosz) exportőrök kínálata bőségesnek ígérkezik. (Ukrajnában például közel 40 millió tonnás gabonaterméssel számolnak, aminek több mint kétharmada lehet étkezési minőségű.) Ez fokozza a versenyt a régióban és a vonzáskörébe tartozó észak-afrikai és közel-keleti piacokon, lenyomva az árakat.
Tunézia a héten 300 ezer tonna (ebből 225 ezer ukrán) kelet-európai és mindössze 25 ezer tonna francia malmi búzát vásárolt. Az előbbit 110,64-120,98, az utóbbit 134,65 dolláros tonnánkénti áron. A hírre szerdán 1,75 euróval (117,75-ra) lett olcsóbb a novemberi szállítású búza tonnája a párizsi Euronext tőzsdén. Ez nem jó hír a magyar exportőröknek sem, hiszen jól mutatja a németországi kínálat szűkülése nyomán keletkezett, elmúlt napokbeli nyugat-európai árfolyam-szilárdulás ingatagságát. Ráadásul a fekete-tengeri kikötőkben már 70-80 dollárért kapható a gyengébb minőségű kelet-európai búza tonnája. Így, különös tekintettel az erős forintra, a hazai termés továbbra is nehezen adható el külföldön - véli Orbán Imre, az Agrograin Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója.
Jelenleg csak heti 6-7 ezer tonna hagyja el az országot az ilyenkor szokásos 24-25 ezer helyett, és ebben egyelőre aligha várható gyökeres fordulat. Lengyelországban jó minőségű búza termett, az árvíz sújtotta Csehországból sincs semmi jele a vételi szándéknak. Egyedül csak a szomszédos Szlovénia és a közeli Bosznia-Hercegovina tűnik ígéretesnek.
A mostani piaci helyzetben még a meghirdetett 1500 forintos tonnánkénti exporttámogatás sem javíthatja lényegesen a magyar búza versenyképességét. Ugyanez vonatkozik az EU-beli éves magyar vámmentes keret 180 ezer tonnás (600 ezerre) felemelésére is. Ez ugyan elvben lényeges előnyt biztosíthatna a gyengébb minőségű hazai búzának (a kelet-európai csak 13,5 százalékos fehérjetartalom felett szállítható vámmentesen az EU-ba), ám ez utóbbiért jelenleg elérhető ár aligha lehet igazán vonzó. Annál kevésbé, mert a kvótán belül csak támogatás nélkül exportálhatunk. (GI)
