Széttartó közép-európai devizák
A közép-európai devizapiacokon az utóbbi hónapokban mutatkozó események lényegében azt látszanak alátámasztani, hogy az egyes országokat a befektetők egyre inkább elkülönítve kezelik, s a néhány évvel korábban még egyértelműen mutatkozó "tömbfelfogás" lassan elenyészik. Ugyan még a viszonylag közeli múltban is akadt arra példa, hogy az egyes helyi devizák piacán mutatkozó kilengések hatása átszűrődött egy szomszédos ország devizapiacára (a lengyel zloty megingásai többször érezhetők voltak a forint kereskedésében is), a jegyzések együttmozgása azonban az utóbbi időszakban alig jellemző.
A térség három legjelentősebb helyi devizájának, a magyar forintnak, a cseh koronának és a lengyel zlotynak az árfolyama meglehetősen eltérően mozgott az elmúlt másfél évben, a jegyzések közötti korreláció alacsony volt. Az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot célszerű a forint lebegési sávjának tavaly májusi kiszélesítésétől indítani, hiszen a korona és a zloty árfolyama már korábban is lényegében szabadon ingadozhatott, a magyar fizetőeszköz mozgásterét azonban addig leszűkítette a mindössze 4,5 százalékos intervenciós sáv.
Tavaly május óta a forint mintegy 9 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben. Az exportőrök által számtalanszor nehezményezett devizaerősödés üteme azonban Csehországban még ennél is nagyobb, mintegy 13 százalékos volt ebben az időszakban. Ennek a nyereségnek a nagy része - a forinttól eltérően - az elmúlt egy év alatt realizálódott, s ennek köszönhetően tizenkét hónapos időtávon jelenleg a cseh korona a legjobban teljesítő deviza az euróval szemben az egész világon. A magyar és a cseh devizával szemben viszont a lengyel zloty tavaly május óta 15 százalékot vesztett értékéből a közös európai deviza ellenében.
Mivel az amerikai dollár jegyzése a nemzetközi devizapiacokon időközben süllyedt az euró ellenében, ezért a korona és a forint még nagyobb nyereségeket mutat a zöldhasúval összevetve. A forint tavaly május óta 15 százalékkal értékelődött fel a dollárral szemben, a korona pedig csaknem 20 százalékkal. A zloty értelemszerűen kevesebb értékvesztést mutatott a dollár, mint az euró ellenében.
Miközben Magyarországon a forint erősségével kapcsolatban időről időre fellángolnak a viták, addig Csehországban a kormány és a jegybank egyesült erővel dolgozik a nemzeti deviza gyengítésén. A cseh központi bank szinte folyamatosan interveniál a korona gyengítése érdekében, a kormány pedig azt tervezi, hogy a magánosításból befolyó külföldi devizát a piac megkerülésével közvetlenül a jegybanknak adja el, hogy ne hajtsa fel a korona jegyzését.
Prágában már annak a lehetőségét is vizsgálgatják, hogy a deviza letörése érdekében módosítanák a jelenlegi szabad lebegéses (free float) árfolyamrendszert. A piaci szereplők ettől függetlenül úgy vélik, hogy a korona gyengítése csak átmenetileg lehet sikeres, s a cseh deviza jegyzése hosszabb távon tartósan az eurónkénti 30 koronás szint alá kerül.
Lengyelországban ugyan kormányzati szinten viszonylag kényelmesnek érzik a zloty versenyképességet erősítő gyengélkedését, az árfolyamrendszer módosítása azonban itt is napirenden van. Elemzők azt tartják valószínűnek, hogy az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM) hasonló rendszert alakítanak ki, ahol a zloty egy széles lebegési sávval az euróhoz lesz kötve.
