Újabb akadály hárult el a régió országainak uniós csatlakozása elől: az ír népszavazás megteremtette az intézményi és jogi feltételeit annak, hogy a térség három vezető országa a tervezett időpontban, 2004 januárjában csatlakozzon az Európai Unióhoz.

A hazai kötvény- és devizapiacok reakciójából arra lehetett következtetni, hogy azért egy jó adag bizonytalanság is jelen volt a piacon az írek szombati szavazása előtt. A forint az ír "igen"-t követő első kereskedési napon több mint egy százalékkal erősödött az euró ellenében, az állampapírpiacon pedig a hosszú futamidejű referenciahozamokban számottevő csökkenés következett be. Ez egyértelműen jelzi, hogy a piac nem árazta be korábban teljes mértékben a kedvező döntést. Ugyanakkor az ír szavazás csak egy - igaz, rendkívül fontos - lépcsője volt a csatlakozásnak, de még maradtak akadályok és vitás kérdések. Még az idén dűlőre kell jutniuk a tárgyaló feleknek az agrártámogatások mértékéről, ami a legneuralgikusabb pontja minden új jelölt csatlakozásának.

A Budapest Economics szerint annak ellenére, hogy a piaci eufória hétfőn lecsengett, ismét felerősödhet a konvergenciajáték az állampapírpiacon. Ez főként a hozamgörbe hosszú oldalát érintheti, ahol még mindig meglehetősen vonzó befektetési lehetőségek kínálkoznak a külföldi portfóliókezelők számára, így várhatóan a görbe inverzitása is fokozódik majd.

A mostani hozamcsökkenés hosszú távon folyamatossá válhat, bár ehhez a hazai tényezőknek is kedvezően kell alakulniuk. A két legfontosabb, hozamokat alakító hazai tényező a bértárgyalások kimenetele és a 2003-as költségvetés lesz, valamint a monetáris politika ezekre adott válaszreakciója.

A Budapest Economics semmiképpen sem vár kamatemelést az idén, sőt, amennyiben az említett témákban kedvezően alakulnak a fejlemények, akár 25 bázispontos kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tart a jegybank részéről.

Mindezek mellett még érdekes lehet az Államadósság Kezelő Központ jövő évi finanszírozási terve, amelyet valószínűleg valamikor november során ismertetnek. A piacon ezzel kapcsolatban az a hír kering, hogy az idei gyakorlattal ellentétben a lejáró devizaadósságot nem a hazai piacon újítja majd meg az ÁKK. Ez eurókötvény-kibocsátást jelenthet, ami viszont feltehetően azt jelenti, hogy a belföldi állampapír-értékesítés volumene elmarad az ideitől. Így a kínálat mérséklődése további hozamcsökkenéshez vezethet.

A Commerzbank elemzői úgy vélik, hogy a kötvénypiacon rövid távon alábbhagy a vevői lelkesedés, és a hozamok is a mostani szint körül stabilizálódnak. Hosszabb távon azonban a hoszszú papírokba további tőkebeáramlásra számítanak, ami fokozatos, de tartós hozamcsökkenéshez vezethet a görbe távoli végén. A konvergenciasztori a magyar piacon leállt az év közepén a régió más piacaihoz képest, ami a lengyel hozamok alakulásában is jól nyomon követhető volt; a magyar/német hozamspread 320 bázispont környékén mozgott, míg a lengyel papírok esetében ez csak 220-250 bázispont volt. Most ismét felerősödhet ez a folyamat, és a magyar kötvények ledolgozhatják az utóbbi hónapokban szerzett hátrányukat lengyel vetélytársaikkal szemben.

A Commerzbank szerint is a hazai tényezők kerülnek vissza a befektetők fókuszába, azaz megkülönböztetett figyelemmel kísérik majd a költségvetés kialakítását. Az elmúlt napok hozamcsökkenését egyfajta előlegként is lehet értelmezni, amelyet most a belföldi gazdaságpolitikának kell alátamasztani. A jegybanktól a semleges álláspont fenntartását várják a bank szakértői, kis eltolódással a szigorítás irányába.

A lokális devizapiacokon a lengyel zloty a forinthoz hasonló mértékben erősödött, sőt meg is tudta tartani árfolyamát, míg a forint értékében kismértékű negatív korrekció következett be. Az előrejelzések szerint rövid távon a jelenlegi 242-244 forint/euró környékén marad majd nemzeti fizetőeszközünk értéke, és várhatóan hosszabb távon sem lép ki a jegybank által preferált 242-246 forint/euró sávból.