A németek már kiszippantották a nővéreket Európából, most Ázsia jön – nem bánják, hogy máshol is kellenek
Németországban súlyos a munkaerőhiány, több százezer képzett szakemberre lenne szükség szinte minden területen az egészségügytől kezdve az információs technológiáig, és Európa legnagyobb gazdasága egyre inkább Ázsia felé fordul, hogy betöltse az űrt. Németország az egészségügybe újabban különösen Indiából és Indonéziából csábít ápolókat és nővéreket. Nem köztudott, de a németek nem csak az unió szegényebb kelet szárnyából szipkázták el a nővéreket, hanem a gazdag nyugati szomszédságukból is.
Az Európai Unió tagállamai között Németország munkaereje a legidősebb, a munkavállalók majdnem negyede 55 és 64 éves közötti. A kontinens legnagyobb gazdasága ráadásul egyre kevésbé biztosítja a jólétet az állampolgárainak, több mint 13 millió németet fenyeget a szegénységbe süllyedés veszélye.
A sok betöltetlen állás miatt az összeomlás szélén áll a német egészségügy. Az országban mintegy 30-40 ezerrel kevesebb az ápoló a szükségesnél, és a helyzet a népesség elöregedésével egyre akutabbá válik. Új szakembereket pedig szinte kizárólag külföldről képesek szerezni, sokan érkeztek kelet-európai országokból:
- Lengyelországból,
- Boszniából és Hercegovinából,
- Törökországból
- és Romániából.
A Nikkei Asia összeállítása szerint már
India áll az ötödik helyen, tavaly júniusban már 16 600-an dolgoztak német idősotthonokban.
Indonéziából még csak 2100-an dolgoznak a szektorban, de a cél bekerülni az első tíz közé. A Deutsche Welle tudósítása szerint a jelentkezők intenzív német nyelvtanfolyamon vesznek részt, hogy fél év alatt annyira megtanulják a nyelvet, hogy dolgozni tudjanak Németországban.
Egyre fontosabb forrás India és Indonézia
„Az olyan országok, mint India és Indonézia, egyre inkább kulcsfontosságú forráspiacokká válnak az ápolók és az egészségügyi szakemberek számára, mivel a lengyel és délkelet-európai bevándorlók száma csökken az életszínvonal emelkedése és a bérkülönbségek szűkülése miatt ezekben az országokban” – mondta a japán portálnak Thomas Awiszus, a toborzást végző Hanseatic Connect ügyvezető igazgatója.
„A toborzást saját nemzetközi hálózatunkon és képzési központjainkon keresztül végezzük, szoros együttműködésben a helyi egyetemekkel, iskolákkal és hatóságokkal, valamint a Németországba érkezés után is átfogó támogatást nyújtunk” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy kizárólag „jó hírű” kórházakba és engedélyezett idősgondozó intézményekbe küldenek külföldi ápolókat. A cég már több száz gondozót helyezett el Németországban, és idén további 400-at tervez behozni. Csak Indiában mintegy 650 embernek tanít német nyelvet.
A teljes 8–18 ezer euró közötti költséget a célintézmények állják.
Nehezíti a helyzetet a bürokrácia
A Német Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal legfrissebb adatai szerint körülbelül 160 ezer tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi minősül képzett munkavállalónak.
A hivatal a szíriai és az ukrán konfliktusok és háborúk miatt az elmúlt években Németországba érkezett több millió menekült menedékjog iránti kérelmének kezeléséért is felelős. A digitalizálás hiánya miatt azonban a bürokrácia lassú Németországban.
A menekültek számának hirtelen emelkedése és a kormány kudarca, hogy munkába állítsa őket, a lakosság körében növekvő elégedetlenséget váltott ki a bevándorláspolitikával szemben, és növelte a bevándorlásellenes szélsőjobboldali Alternatív Németországért (AfD) párt támogatottságát – emlékeztetett a német portál.
Nemcsak Németország függ a külföldi szakemberektől
Nem Németország az egyetlen nyugat-európai ország, amely egyre jobban függ a külföldi munkavállalóktól az egészségügyben és az idősgondozásban, Az orvosok és ápolók általában Kelet- és Dél-Európából Nyugat- és Észak-Európába költöznek, míg a nyugat- és észak-európai munkavállalók a régión belül mozognak.
Az Euronews összeállítása szerint Románia, Spanyolország és Franciaország azok az országok, amelyek leginkább küldenek külföldre ápolókat, míg Németország, Románia és Olaszország leginkább orvosokat „exportál” Svájcba és Ausztriába.
A külföldön képzett orvosoktól és ápolóktól leginkább Írország és Svájc függ.
Svájcban a külföldön képzett orvosok aránya a 2000 és 2010 közötti időszakban körülbelül 25 százalékról mostanra közel 40 százalékra emelkedett.
Norvégia is nagyban függ a külföldi orvosoktól, Ausztria pedig a máshonnan érkező ápolóktól.
Ezek közül néhány ország megpróbálja pótolni az egészségügyi dolgozók hiányát, miután maguk is célpontjává váltak a nemzetközi toborzásnak.
„Az egészségügyi szakemberek mobilitása dominóhatást váltott ki” – mondta a portálnak Isilda Mara, a Vienna Institute for International Economic Studies munkaügyi és migrációs kérdésekkel foglalkozó kutatója.
