Vég nélküli lesz a háború, lesújtó dolog derült ki arról, Putyin mire jutott Kínával
Se szeri, se száma a riasztó híreknek az ötödik évébe lépő ukrajnai háború kitörése óta. Véget ér az európai rettegés? Volt, akit a békét ígérő Donald Trump amerikai hatalomra jutása töltött el reménnyel, mások abban bíztak: az európai hatalmak megerősödnek, és megnyerik Ukrajnának a háborút. A müncheni biztonsági konferenciáról most értesítették mindkét csoportot: ez a háború nem ér véget.
Első látásra nem látszanak a hírben a kontúrok, nem valamelyik nagy hatalmú szereplő nyilatkozott háborúról vagy békéről. A Bloomberg nyugati tisztviselőkre hivatkozik, akik a nevüket sem adták a nyilatkozathoz. Annál meghökkentőbb dolgot mondtak.
Kína 2025-ben növelte támogatását Oroszország ukrajnai háborújához, és idén várhatóan tovább mélyíti együttműködését Moszkvával – mondták a források.
Ez kétségeket vet fel az európai vezetők azon erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogy javítsák kapcsolataikat Pekinggel – vonja le a következtetést az amerikai hírügynökség. Az európaiak azonban sokkal súlyosabb következtetésre juthatnak.
Maga a konferencia – és visszatekintve az európai uniós politika évek óta és egyre határozottabban – arról szól, hogy bármi lesz is, öntjük a fegyvert és a pénzt a mérleg egyik serpenyőjébe. Még ha Amerika kiszáll is.
Ha a mérleg másik serpenyőjébe meg egy olyan hatalom önti a támogatást, amely Európa erejét rég meghaladta, ebből milyen következtetés adódik? Semmi más, mint az, hogy ha legalább az egyik fél nem gondolja meg magát, ennek a háborúnak nem lesz vége. Vagy még nagyobb háború kerekedik belőle.
Kína Oroszországot támogatja: hírelemzés – melyik Nyugat?
Sajnos megszokhattuk azt is Nyugaton, hogy nemcsak a riasztó hírek ömlenek, hanem a közvélemény manipulálására szolgálók is. Hírelemzés nélkül alig segíti az olvasót a hír, az adott tudósításnak vizsgáljuk meg egy elemét: a forrást.
„Nyugati tisztviselők” – ez a megfogalmazás két-három éve még nem szúrta volna a szemünket, azóta viszont történtek bizonyos fejlemények az Egyesült Államokban. Pont a müncheni konferencián egy éve az akkor új amerikai elnök helyettese esett neki a tehetetlen európaiaknak, az idein Friedrich Merz német kancellár tüzelt vissza Washingtonnak.
Akkor most melyik Nyugat? Az amerikai vagy az európai?
Egyáltalán nem mindegy, és a cikk pont ezt nem tisztázza.
- Ha ugyanis európaiak nyilatkoztak, ez azt jelenti: tudatában vannak annak, hogy nem ez oroszok elleni háborúba másznak bele egyre mélyebben, hanem egy Kína elleni háborúba.
- Ha amerikaiak, akkor könnyen előfordulhat, hogy a nyilatkozat inkább a mélyülő amerikai–kínai rivalizálás terméke – ha mindenképpen elgondolkodtató is. Egymásra tüzel Washington és Peking – a megszokott tűzijáték.
Próbáljuk megítélni magunk, melyikről lehet szó a cikkben a továbbiakban közöltek alapján.
A „nyugatiak” úgy látják, ez egyre inkább Kína háborúja
A tisztviselők szerint Hszi Csin-ping elnök magabiztosabbá és határozottabbá vált Vlagyimir Putyin támogatásában, és az európaiak azon próbálkozásai, hogy meggyőzzék kínai partnereiket a háború lezárásának elősegítéséről, az elmúlt évben egyre nehezebbé váltak.
Úgy vélik, Oroszország ukrajnai háborúja nem tudna folytatódni a folyamatos kínai támogatás nélkül, különösen a kettős felhasználású alkatrészek és a dróngyártásban használt kritikus ásványok exportja nélkül. Pekinget a háború kulcsfontosságú elősegítőjének nevezték.
„Kína akár holnap felhívhatná Vlagyimir Putyint, és véget vethetne ennek a háborúnak” – mondta Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete péntek este a müncheni biztonságpolitikai konferencián.
Ezt a háborút teljes mértékben Kína teszi lehetővé.
Kína békét akar – a „nyugatiak” szerint meg rájöttek, hogy nem is rossz nekik ez a háború
A Bloombergnek névtelenséget kérve nyilatkozó források szerint a magánértékelések pesszimistábbak, mint a legtöbb nyugati vezető nyilvános nyilatkozatai Kína szerepéről az orosz–ukrán háborúban.
A konferencián Vang Ji külügyminiszter megismételte Peking álláspontját Ukrajnával kapcsolatban. Kijelentette: Kína nem közvetlenül érintett fél, és „nem ő mondja ki a végső szót” semmilyen politikai rendezésben. Hangsúlyozta, hogy Peking továbbra is a béketárgyalásokat szorgalmazza.
Kína a maga módján teljes támogatást nyújt a békefolyamatnak
– mondta.
A konferencián Vanggal folytatott megbeszélésén Friedrich Merz német kancellár jelezte: Berlin azt várja Pekingtől, hogy használja fel befolyását Oroszország felett, és ösztönözze Moszkvát a háború befejezésére – közölték a tárgyalásokat ismerő források.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szintén bírálta Kínát az orosz háborús erőfeszítések támogatásáért.
„Moszkva nem egyedül cselekszik. Revizionista céljait Kínával, Iránnal és Észak-Koreával együttműködve valósítja meg – mondta Pistorius Münchenben. – Megpróbálja az olyan nemzetközi fórumokat, mint a BRICS, Nyugat-ellenes blokkokká alakítani.”
A források szerint ha a kínaiak kezdetben aggódtak is a háború gazdasági következményei miatt, idővel arra a következtetésre jutottak, hogy a konfliktus Peking számára előnyös, mivel Európa figyelme Ukrajnára összpontosul Ázsia helyett, és az európai–amerikai kapcsolatok is feszültebbé váltak – írja a Bloomberg.
