Az elmúlt hónapban sem jártak rosszul azok a befektetők, akik kerülve minden kockázatot, maradtak a biztonságos bankbetéteknél, illetve kötvényalapoknál. A nyári trendnek megfelelően a rövid futamidejű állampapírok hozama kissé tovább emelkedett, távolabbi lejáratokra azonban optimistábbak voltak a befektetők. A nizzai szerződésről szóló ír népszavazás előestéjén ugyan bizonytalanná vált a piac, azonban az elmúlt héten bekövetkezett forint- és állampapír-piaci boom azt jelentette, hogy a devizában takarékoskodók ezúttal sem jártak jól.

Az ír igent követő állampapírvételek nyomán az ötéves referenciahozam ismét 8 százalék közelébe csökkent. Emiatt azok, akik korábban vásároltak a hoszszú papírokból, igen jól jártak az elmúlt időszakban. A befektetési alapok befektetői között is azok nyertek a legtöbbet, akik a hoszszabb futamidejű államkötvényeket vásárló alapok jegyeiből válogattak. A pénzpiaci alapok a bankbetétekhez hasonló hozammal örvendeztették meg vásárlóikat, a 8 százalék körüli éves hozam kissé magasabb az inflációnál. A hosszabb kötvényekbe fektető konstrukciók értelemszerűen jobban jártak.

A forint az időszak elején nagyjából 12 százalékra állt a sávközéptől az erős oldalon, és sokáig nem is történt jelentős változás. Az ír szavazást megelőző biztonsági eladások ugyanakkor kissé gyengítették, de a döntés utáni kedvező reakció havi szinten pluszba lökte a hazai fizetőeszközt. Ez a befektetők szempontjából ismét annyit tett, hogy a devizaszámla biztonságos ugyan, de befektetési céllal nem érdemes rajta tartani a megtakarításokat. A forint erősödésével párhuzamosan az eurószámlát vezetők még a szerény kamattal együtt is veszítettek az elmúlt időszakban, a dollár forintárfolyama viszont nem változott, mivel a hazai pénz erősödését kompenzálta a dollár euróval szembeni izmosodása. Így a dollár-forint árfolyam nem változott egy hónap alatt, a zöldhasút befektetésként választók nem veszítettek, csak a minimális kamattal együtt jóval kevesebb nyertek, mint ha a forintbetéteket részesítik előnyben.

Az elemzői várakozások nem egységesek a tekintetben, hogy a forint árfolyama hogyan alakul majd a közeljövőben. Itt azonban érdemes emlékezni arra, hogy az ír szavazás kedvező kimenetelét feltételezve sem számítottak a szakértők értékelhető forinterősödésre, az mégis bekövetkezett. Rövid távon ugyanakkor nem túlságosan valószínű, hogy még jobban el tud távolodni a forint a sávközéptől az erős irányba. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor igencsak megközelítené a 15 százalékos határt, az intervenciós sáv szélét. Sávszélesítésre sok esély jelenleg nincs, így a forint további erősödése esetén érdemes lehet elgondolkodni az ideiglenes visszatérésről a devizákhoz, a devizában eladósodóknak pedig arról, hogy váltsanak forintadósságra.

A részvénypiacok igen izgalmas időszakot tudnak maguk mögött. A külföldi piacokon október elejéig még folytatódott az augusztus végén indult meredek esés, majd hirtelen felívelés kezdődött. Az emelkedés sokkal hevesebben ment végbe, mint az esés, így két hét elteltével havi csúcsokra jutottak a vezető indexek. A fordulat - mint már korábban többször - egybeesett az eredményközlési időszak kezdetével, egyúttal az előzetes bejelentések időszakának végeztével. Az előzetes bejelentések többsége negatív volt, amire általában eladásokkal reagáltak a befektetők, mire azonban a hivatalos cégeredmények kezdtek el érkezni, az elemzői várakozások olyannyira lecsökkentek, hogy azokat több cég jelentősen túlszárnyalta. Az első ilyen jelre a piac esésére játszó és az azt megelőző hetekben igen sok pénzt kereső befektető elkezdte zárni pozícióit, azonban a túladott piacon rajtuk kívül még sok vevő volt, eladó viszont alig akadt. A shortpozíciók zárása mellett némi intézményi vételről is beszámoltak a kereskedők.

Európában az áresés jócskán meghaladta az Amerikában mértet, s noha itt az erősödés is hevesebb volt, havi szinten az amerikai tőzsdék szerepeltek jobban. Budapest azonban továbbra is sokszor mozgott a nemzetközi trenddel ellentétes irányban. A legfeltűnőbb jelenség természetesen az ír szavazást megelőző eladási hullám volt, de az eseményhez közeledve már a bizakodó befektetők vételei kerültek túlsúlyba. A kedvező végkifejlet után másfél napig egyértelmű jókedv volt érezhető, ezt követően azonban ismét melankolikussá vált a piac. Ahogyan a külpiacok idei jelentős eséseiben nem vett részt a hazai piac, úgy az utóbbi napok fellendülése is hidegen hagyta a BUX-ot. Az utóbbi hónapban tehát azok jártak jól, akik külföldi részvényekkel próbálkoztak, a legjobban pedig azok, akik október elején vásároltak.

Itthon értékelhető nyereséget csak a Humet és az Egis vásárlói tudtak elérni, az index rossz teljesítményét pedig nagyrészt a Mol okozta. Az olajpapír több hétig jól tartotta magát, 5200 forint felett, október elején azonban hirtelen beesett 4800-ig, és az ír igen után sem tudta megközelíteni az öt-

ezres szintet.

A következő időszakban nem valószínű, hogy hatalmas áremelkedés alakuljon ki a tőzsdéken, azonban az év végéhez közeledve nagyobb esély látszik erősödésre, mint esésre. Ezért néhány hónapos időtávon is érdemes lehet még egy konzervatív befektetési portfólióba is 10-15 százalék erejéig felvenni hazai, illetve külföldi papírokat, illetve ezekbe invesztáló befektetési alapok jegyeit. A hazai kötvényalapok közül továbbra is a hosszabb futamidejű papírokba fektetők teljesíthetnek jobban a szakértők szerint.