Az idei év nem a biztosítóké volt. A bevételek számottevő visszaesése és a kiadások jelentős mértékű növekedése a tavaly szeptemberi terrortámadások idejéig vezethető vissza. Az idei nyáron az árvizek okoztak sokmilliós pusztításokat, így továbbra is kevés az a befektető, aki pénzét a biztosítók termékeibe fektetve hosszú távra kívánja lekötni.
Jóllehet a befektetői bizalom megingása elsősorban a kockázatosabb, részvényalapú befektetések volumenét csökkentette világszerte, ennek ellenére nem mutatkozott számottevő visszaesés az úgynevezett unit-linked biztosítások körében. Bár a konstrukció - ami az értékpapír-piaci termékekbe fektető alapok nyújtotta lehetőségeket ötvözi a hagyományos biztosítások szolgáltatásaival - sok szempontból nem kevésbé kockázatos, mint a pusztán részvénybefektetést biztosító társaik, a unit-linked ügyletek volumene nem csökkent számottevően az idén.
Azonban a mostani időszak elsősorban a hagyományos biztosítási termékek újbóli felvirágoztatásának kedvez. Ennek alapja, hogy a piacon egyre markánsabb a biztos nyereségre vonatkozó igény, amelynek kielégítése a fokozottan kockázatérzékeny unit-linked módozatokkal nem megoldható. A díjtartalékos biztosítások esetén ugyanakkor a biztosító garanciát vállal a szerződött összeg lejáratkori visszafizetésére. A hagyományos szerződési típusok mellett a részvényalapú befektetések alternatíváját jelentik az állampapír-piaci alapokba fektető unit-linked termékek is, melyek népszerűsége az elmúlt évben ugyancsak jelentősen nőtt.
Az egyes társaságok üzletpolitikájának rugalmas változtatása mellett azonban a segítő állami kézre is szükség van. A személyi jövedelemadó- (szja-) törvény tervezett módosítása az életbiztosításokhoz kapcsolódó biztosítási adókedvezmény rendszerét alakítaná át, növelve az igénybe vehető kedvezmény mértékét.
A tervezett változtatás az életbiztosítások vásárlóit hozná az adóalap csökkentésén keresztül kedvező helyzetbe, ez azonban hosszabb távon az egyes szerződések értékesítésére is jótékony hatással lehet. A hatályos jogszabályok szerint az életbiztosítást kötő személy már most is csökkentheti személyi jövedelemadóját az adóévben megfizetett díjának 20 százalékával, de legfeljebb 50 ezer forinttal. A módosítás emelné a leírás lehetséges mértékét. A tervezet értelmében az összevont adóalap adóját csökkentené az élet- és nyugdíjbiztosítás díjának 20 százaléka és az adóévben fizetett díjából az előző évben fizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka. Ezek együttes értéke nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
A jelenleg hatályos szja szerint a kedvezményt az használta ki optimálisan, aki 250 ezer forintos díjat fizetett, hiszen ekkor éppen a maximálisan levonható 50 ezer forinttal csökkent az adója. A módosítás értelmében jövőre az járna a legjobban, aki az idei 250 ezer forintos díját követően 2003-ban 416 ezer forint összesített díjat fizetne. Ekkor ugyanis a 20 százalékos, azaz 83,2 ezer forintos megtakarításhoz járulna még a 416-250=166 ezer forintos növekmény 10 százaléka is, ami 16,6 ezer forint. Ezzel együtt az adócsökkentés mértéke éppen a maximálisan engedélyezett 100 ezer forintos szintre kerülhet.
Bízik a módosító javaslat elfogadásában és annak kedvező hatásaiban a Credit Suisse Life & Pension Biztosító (CSLP) is. Mint Farkas Szilvia, a társaság marketing- és kommunikációs igazgatója kérdésünkre elmondta, a CSLP ugyan nem tervez közvetlen változást a társaság már meglévő termékportfóliójában, az újonnan fejlesztett termékeket azonban már a várhatóan megváltozó feltételek figyelembevételével alakítják ki.
Az adókedvezmény mértékének növelése egyaránt érinti a hagyományos és a unit-linked konstrukciókat, hiszen igénybevételének feltétele egyedül az, hogy életbiztosításhoz kötődjön. A CSLP az egyszeri díjas szerződések díjösszegeinek növekedését várja, ezeket ugyanis már eddig is az adókedvezmény maximálásának érdekében kötötték. Várhatóan nőnek a rendkívüli és az eseti befizetések is az év végén, a folyamatos díjas biztosításoknál pedig az átlagdíj növekedésére számítanak. A kedvezmény mértékének növelése Farkas szerint az egyszeri díjas szerződéseket kötők számának növekedését is elősegítheti.
Nem tervezi az adókedvezmény mértékének növelésére alapozó biztosítási konstrukció bevezetését az Allianz Hungária sem - fejtette ki a társaság álláspontját Sipos József kommunikációs vezető. A biztosítótársaságok célja nem a rövid távon adódó hasznok eseti kiaknázása kell legyen, hanem sokkal inkább az ügyfelek hosszú távú biztonságának garantálása. Ehhez természetesen elengedhetetlen feltétel, hogy a jelenlegihez hasonló változásokat is a maga javára fordíthassa a társaság, de mivel a tervezett kedvezmény hosszú távú fennmaradását garantálni egyik biztosító sem tudja, így arra terméket építeni sem megfelelő politika.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.