Válságban a német nagybankok
Az utóbbi hónapok legnagyobb vesztesei az európai részvénypiacokon a bankok és a biztosítók voltak. Míg európai átlagban a csökkenés mértéke nem volt kiugró, Németországban komoly válságról beszélnek a szakértők.
A német bankok is hasonló problémákkal néznek szembe, mint nyugat-európai konkurenseik, azonban a helyi bankrendszer sajátosságai, valamint az ebben gyökerező terjeszkedési kényszer miatt a kontinensen csak itt alakult ki olyan veszélyhelyzet, mellyel kapcsolatban már egy-egy nagy bank csődjének, illetve a pénzintézeti rendszer összeomlásának is esélyt ad néhány pesszimista elemző.
Az általános problémák közül a legkézenfekvőbb a gazdaság gyenge teljesítménye. Ez is az átlagnál jobban érinti a német pénzintézeteket. Míg például a nagy rivális Franciaországban az idei GDP-növekedés 1, Spanyolországban 2 százalékos lesz, addig Berlinben már csak fél százalékkal számolnak. A gyengélkedő gazdaság maga után vonja a gyengébb vállalati teljesítményeket, a csődök számának növekedését. Németország ráadásul e téren is rosszul áll: a krachok száma az idei első fél évben 40 százalékos növekedéssel rekordszintre nőtt, miközben Franciaországban csökkenést regisztráltak. Ez törvényszerűen hozta magával a rossz hitelek állományának növekedését. A vezető német bankok többször is bejelentették növekvő céltartalékképzésről szóló döntésüket, azonban a befektetők még mindig attól félnek, hogy további hasonló bejelentésekre kényszerülnek.
Ez azonban nem jelentene problémát; még a legveszélyeztetettebb Commerzbank is büszkén állítja, hogy teljes kihelyezéseinek csupán 0,6 százaléka számít rossz hitelnek. A gond ott kezdődik, hogy a pénzintézet profittermelő képessége drámaian alacsony: az első fél évben a bank üzemi eredménye alig haladta meg az arányaiban alacsony rossz hitelek költségeit. Az alacsony profitabilitás nem csak a Commerzbankra jellemző: a Bundesbank adatai szerint míg 2000-ben a német pénzintézetek tőkejövedelmezőségi mutatója (ROE) 9,3 százalék volt, addig ez tavalyra 6,2 százalékra mérséklődött, az idén pedig még rosszabb lesz. (A magyar bankoké 19,4 százalék körül van jelenleg.)
Az idei drámai profitzuhanásban nagy része van a részvénypiaci bessz által elértéktelenített eszközállománynak. A HVB 4,6 százalékos Allianz-csomagja, valamint 13 százalékos Munich Re-pakettje néhány hónap alatt elvesztette értéke felét, a bank márciusban még négymilliárd euró feletti, nem realizált árfolyamnyereségen ült, amiből mára mintegy félmilliárd maradt. A Commerzbanknál viszont mára közel kétmilliárdos veszteség jelentkezik.
A német bankok alapvető problémája azonban nem ez, hanem maga a bankrendszer felépítése. (Az, hogy lázas terjeszkedésbe fogtak, aminek most a levét isszák, éppen ennek következménye.) Az országban ugyanis 537 takarékpénztár és 12 tartományi bank működik; előbbiek helyi önkormányzatok, utóbbiak a regionális kormányzatok tulajdonában vannak. Ezeknél a profitabilitás másodlagos szempont, kisebb kamatmarzsukkal a privát bankok eredményességét is rontják. A nagybankok helyzetén csak akkor lehet javítani, ha a takarékpénztárak és tartományi bankok rendszerét megreformálják. Külföldi nyomásra már néhány lépés történt (EU-szabályok nyomán például fokozatosan elveszik az általuk kibocsátott forrásgyűjtő papírok állami garanciáját), a teljes változtatás olyan érdekeket sért, melyet a politika nem valószínű, hogy támogat. (ÁG)
