Nőtt az állampapírpiac kockázata
Véget ért a relatíve nyugodt időszak a hazai kötvénypiacon. Tavaly az állampapírt vásárló türelmes befektető tisztes hasznot realizálhatott portfólióján, az idén azonban jelentősen megugrott a piaci kockázat. A hazai árfolyamrendszer elleni spekulatív támadás következtében drasztikusan megemelkedett a piaci volatilitás, ami óvatosságra inthet.
Az elmúlt két hét eseményeinek ismeretében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tavalyi volt az utolsó év, amelyben még többé-kevésbé gondtalanul lehetett az állampapírpiacon keresni. Aki az év elején a konvergenciajáték erősödésére számítva hosszú papírba fektetett, az nem járhatott roszszul, feltéve, hogy kellően türelmes volt, és kiülte a nyári uborkaszezont. A nyári pangás ezúttal ugyanis meglehetősen hosszúra nyúlt, miközben ráadásul a környező országokban és még a fejlett piacokon is erőteljes hozamcsökkenés következett be.
Akiknek azonban volt türelmük, azokat bőségesen kárpótolta a piac az ír népszavazást követően. Ez a külföldi befektetők többségére igaz is, hiszen a külföldi kézben lévő állampapír-állomány a múlt évben kisebb hullámvölgyektől eltekintve folyamatosan nőtt, az év utolsó három hónapjában pedig drasztikus mértékben megugrott. Az éberebb befektetők azt is észrevehették, hogy a külföldiek a nyári pangás alatt sem nagyon adogattak el, sőt inkább kisebb tételekkel, de folyamatosan növelték pozícióikat. Ezen nem is kell nagyon csodálkozni, mivel a - piac szerint - rendkívül magas jegybanki alapkamat megtartotta a hozamgörbe rövid végét, legalábbis egy bizonyos szinten. Novembertől ugyanis a felerősödött kamatcsökkentési várakozások következtében 100 bázisponttal alacsonyabban álltak a rövid hozamok, mint az MNB irányadó kamata.
Az eddigiek alapján mindenesetre elmondható, hogy a külföldiek bátrabbak és optimistábbak voltak ugyan a hazai befektetőknél, és ezúttal igazuk is volt (igaz, ez részben önbeteljesítő lelkesedés volt a részükről). A hazai piaci szereplők jóval óvatosabbak voltak, több hangsúlyt fektettek az egyre romló hazai makromutatókra, és az ír "igen"-t is beárazottnak vélték.
Azok tehát, akik hosszú állampapírokban ültek, degeszre kereshették magukat, dollárban és euróban számolva meg még inkább, hiszen a forint is jelentős mértékben erősödött az elmúlt hónapokban. Az idei év elején pedig azok jártak jól - itt elsősorban a hazaiakat értem -, akik rövid futamidejű állampapírokat vásároltak. Az MNB 200 bázispontos kamatcsökkentése ugyanis a hozamgörbe rövid végén 250 bázispontos hozamzuhanást idézett elő, ami óriási profitot biztosított a papírok tulajdonosainak.
Az elkövetkező 12 hónapra pedig nehéz valamit is jósolni, de a monetáris politikából kiindulva nagyon észnél kell lennie a befektetőknek a rövid papírokkal. A hozamgörbe hosszú oldalán talán kisebbek lesznek a kilengések, de a forint árfolyamának alakulása még a hosszú hozamokra is hatással lehet.
A hozamgörbe távoli végét csak az tudná erőteljesen megmozgatni, ha veszélybe kerülne 2007/2008-as eurózónás csatlakozásunk, ami javarészt attól függ, hogy teljesíthetőnek látszanak-e a maastrichti kritériumok. Kedvezőtlen esetben ugyanis jelentős hozamemelkedés következhet be a hozamgörbe hosszú végén. A kritériumok között itt elsősorban az inflációt kell figyelni - a 2004-es inflációs célt már nem nagyon tévesztheti el az MNB, mert az már csak egy évre van a 2005-östől (az eurózónába történő belépést megelőző két évben teljesülnie kell a kritériumoknak) -, amelyre legnagyobb hatása elméletileg a monetáris politikának van. Ez most a forint árfolyamát célozza, attól várja, hogy kellő dezinflációs hatást fejt ki. Mindent egybevetve tehát a leginkább fontos indikátor az elkövetkező időszakban a forint árfolyama lesz, amelyért azonban most komoly harc folyik a piac és az MNB között.
A január 16-i spekulatív támadások sok mindent megváltoztattak, egy jó adag bizonytalanságot csempésztek a rendszerbe, ami jelentős mértékben növelheti a volatilitást az állampapír- és a devizapiacon egyaránt. Amíg a forint körüli kép ki nem tisztul valamelyest, nehéz bármit is jósolni az állampapírpiac idei teljesítményével kapcsolatban. A hozamok várható nagyobb ingadozásából kiindulva arra lehet számítani, hogy továbbra is lehet majd tisztes profitot realizálni a kötvénypiacon, de ez nem lesz olyan egyszerű, mint korábban.
2003-ban tehát nagyobb esélye lesz a részvénypiacnak, hogy megelőzze az állampapírokat.
