A korábbi évek szintjének közel háromszorosa volt az államháztartás 2002-es teljes nettó piaci finanszírozási igénye, ezzel elérte az 1313 milliárd forintot - derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi tájékoztatóján. Ez az érték 557 milliárd forinttal volt magasabb a 2001. végi tervekben megfogalmazott számoknál. A központi költségvetés részesedése 963, a társadalombiztosítási alapoké 102, az elkülönített állami pénzalapoké pedig 2 milliárd forint volt a teljes összegből. A jegybanki tartalékfeltöltés további 250 milliárdos tőkeigényt keletkeztetett.

A túlköltekező költségvetés mellett számos kedvezőtlen tényező is hozzájárult a forrásigény elszabadulásához - emelte ki Réz András főosztályvezető. A Kincstári Takarékjegyek névre szólóvá alakítása, a dunai árvizek és az ír referendum a kedvezőtlen tendenciát erősítették.

A 2002-ben értékesített 4912 milliárd forintnyi állampapír-állomány 89 százalékát az elsődleges forgalmazók vásárolták meg. Az év elején a Magyar Külkereskedelmi Bankkal bővült pénzintézeti kör a másodlagos forgalmazásból is oroszlánrészt vállalt: a teljes kereskedelem közel 90 százaléka tavaly is rajtuk keresztül bonyolódott, miközben a másodpiaci kontraktusok volumene 7 százalékkal bővült. A tavalyi finanszírozási igény 55 százalékát külföldi befektetők fedezték.

A hazai államadósság paraméterei az évek során közelítenek a maastrichti kritériumokban lefektetett értékekhez - mondta Réz. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 1999 óta a megállapított 60 százalékos küszöb alatt található, a január és június közötti periódusban pedig a tízéves államkötvény hozama is megfelelt a felállított maximum kritériumnak. (LGA)