Megállt az olajárak esése
Becslések szerint Szaúd-Arábia után Irak rendelkezhet a világ második legnagyobb kőolajtartalékaival, amelyek a háború előtti 2,8 millióval szemben akár napi hatmillió barrel kitermelését is lehetővé tennék, megfelelő fejlesztést követően. Erre azonban alighanem még legalább fél évtizedet várni kell - jelentette a Reuters a londoni királyi külügyi intézet, a RIIA elemzésére hivatkozva. A szükséges tőke előteremtésére képes nagy külföldi olajtársaságok ugyanis megvárják, míg a terep kisebb kockázatot rejt a hosszú távú befektetéseik számára. Márpedig öt évbe is beletelhet, míg létrejön és megszilárdul az új törvényes iraki kormányzat, amely záloga lehet a nyugodt, kiszámítható beruházási légkörnek. Addig - rövid lejáratú szerződések keretében - legfeljebb mintegy 700 ezer barrellel növelhető majd a napi iraki nyersolajtermelés a háború előtti 2,8 millióhoz képest.
A Szaddám Huszein-rezsimmel eddig csak az orosz Lukoil kötött komolyabb megállapodást, de az ENSZ-tilalom miatt nem tudott élni vele, amiért Bagdad megvonta a társaságtól a koncessziót. Emellett csak kínai cégek bírnak két kisebb szerződéssel. Más társaságok korábbi tárgyalásai nem jutottak el a megállapodás szintjéig.
Sok tehát a bizonytalanság, ami feltehetőleg közrejátszott abban, hogy a londoni olajpiacon (IPE) tegnap délelőtt már megállt a nyersolajárak kétnapos zuhanása, jóllehet a szövetséges csapatok további előrenyomulásáról, valamint az USA-beli kereskedelmi készletek bővüléséről érkeztek hírek. Igaz, ezek hatását gyengítette, hogy a jelentős OPEC-szállítók közé tartozó nyugat-afrikai Nigéria termelése még mindig mintegy napi 800 ezer barrellel, azaz több mint egyharmaddal elmarad a szokásos szinttől a Niger deltájában folytatódó belvillongások miatt. Ráadásul a dél-iraki olajmezők egy része állítólag ismét a Bagdadhoz hű egységek ellenőrzése alá került.
