Kockázatkerülő magyarok
Jóllehet a hazai részvénypiac stabilan felülteljesíti a régió többi tőzsdéjét, sőt a legtöbb vezető európai és tengerentúli börzén is túltesz, a magyar háztartások körében továbbra is igen népszerűtlenek a részvénybefektetések - mondta tegnapi tájékoztatóján Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke. A lakosság által tavaly részvényekbe invesztált tőke a teljes megtakarításállomány alig 2 százalékát érte el, s az idén ez a mutató tovább romlott.
Míg a bankbetétek részesedése a teljes állományból jelenleg 45 százalékos, addig a részvények aránya 1,6 százalékra rúg. A lakosság hozzávetőlegesen a részvényvásárlásra fordított összeg évi 5-6-szorosát költi lottóra - tette hozzá. Az idegenkedés oka Jaksity szerint elsősorban a "visszapillantó" befektetési stratégiában keresendő: a lakosság megtakarítási döntéshozatala során a jövőt illető kilátások helyett gyakran a múltbeli kedvezőtlen tapasztalatok alapján dönt. A BUX ezzel szemben tavaly 10, az idén pedig 27 százalékos hozamot biztosított, egyes alapok pedig ennél is magasabb, 30-40 százalékos hozamot értek el részvénybefektetéseiken. A háztartások korábban meghozott befektetési döntései ráadásul számos, kevésbé likvid eszköz megvásárlásával jártak együtt, így a friss tőke is hiányzik a piacról. A tőzsde népszerűsítése érdekében a BÉT a napokban kampányt indít, melyhez támogatást az elkövetkező időkben várható új bevezetések nyújthatnak.
A hazai parkettet jellemző mutatók nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Likviditás szempontjából a BÉT az erős középmezőnybe tartozik, a BUX-ban található papírok átlagos P/E mutatója pedig meglehetősen alacsony, ami a részvények viszonylagos alulértékeltségére utal. A hazai piac erősségét mutatja továbbá, hogy a BUX teljesítménye az 1995-től kezdődő időszakban nemcsak a Morgan Stanley feltörekvő piacokra számított indexét (MSCI) múlta felül, de a Dow Jonest, a DAX-ot és az FTSE-100-at is bőven maga mögött tudta ez idő alatt.
A BÉT a Deutsche Börsével összeköttetést biztosító Xetra rendszertől komoly, 10-15 százalékos forgalomnövekedést remél. Korábbi számítások szerint a külföldi papírokkal lebonyolított forgalom a kapcsolat létrejöttét megelőzően napi 1-1,5 milliárd forintnyi volt, ennek 30-40 százalékát tették ki a német piaci ügyletek.
