A Parmalat-csőd utóhatásai
A Parmalat olasz élelmiszer-ipari óriásnál történt 9 milliárd eurós mérleghamisítás, továbbá sikkasztás és a cég alapítójának előzetes letartóztatása az egész olasz értékpapírpiacra kihat. Szakértők szerint a befektetők jóval óvatosabbak lesznek az olasz vállalati papírokkal.
A befektetési alapok az eddiginél óvatosabban vásárolnak majd olasz vállalati papírokat, mert áttekinthetetlennek tartják a talján vállalatok működését - mondta a Bloombergnek Peter Braendle, a Swissca Portfolio Management alapkezelője. Lehet, hogy egy ideig tartózkodnak részvények vásárlásától, várhatóan növekszik a nyomás az olasz felügyeleti szervekre és a vállalati igazgatóságokra, amelyeket nem tettek meg mindent a befektetők védelmében.
Tavaly például a Cirio Finanziaria konzervgyár volt képtelen törleszteni 1,4 milliárd dollár értékű kötvényét. A gond azonban jóval nagyobb a Parmalat, vagy a Cirio ügyénél. Corrado Berlenda, az Euromobiliare alapkezelője szerint jóval szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség az ilyen nagyarányú bukások megelőzéséhez.
Silvio Berlusconi miniszterelnök meg akarja erősíteni a felügyeletet. Ennek keretében egységesíteni akarják a felügyeleti szerveket.
A következő hónapokban megnehezül a közepes méretű olasz cégek finanszírozása - véli Jacopo Ceccatelli, a Banca MB alapkezelője. A részvénypiaci felügyeletnek (Consob), a központi banknak és a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy viszszatérjen a bizalom.
A Parmalat csődjének vizsgálata a legnagyobb ilyen jellegű feladat lesz 1993 óta, amikor a Ferruzzi Finanziaria omlott öszsze, 20 milliárdos adósságot hagyva maga után.
A Parmalatnál történtek vizsgálatát Francesco Greco ügyész vezeti, aki a Berlusconi elleni mérleghamisítási vád ügyében is nyomoz. Greco nagy szerepet játszott a kilencvenes évek elején a "tiszta kezek" korrupcióellenes mozgalmában. A Parmalat a bankoknak 2 milliárd euróval, a kötvénytulajdonosoknak 4 milliárd euróval tartozik.
A Bloomberg adatai szerint a legnagyobb 50 olasz részvénytársaságból csak nyolc olyan van, amelyben nincs egyetlen részvényesnek vagy részvényesi csoportnak 30 százaléknál nagyobb befolyása, ami a jelen körülmények között kockázati tényező. Az olasz piacon a Swissca alapkezelője szerint nemcsak a családi tulajdonú cégek papírjaira lesz kockázati prémium, hanem a részvénytársaságok papírjaira is.


