Ezermilliárdos pénztári vagyon
A hazai magán- és önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak a jövő tavaszi taggyűléseken azzal kell szembesülnie, hogy az év eleji pénzpiaci eseményeknek, a jú-niusi, illetve a novemberi 300-300 bázispontos jegybanki kamatemelésnek köszönhetően az állampapír-befektetéssel nem lehetett pénzt keresni. A MAX állampapírindex több mint egyszázalékos esést produkált 2003-ban. S ha a pénztárak portfóliójára vetünk egy pillantást - amely 70 százalékban állampapírokból tevődik össze -, akkor nem kell látnoknak lennünk ahhoz, hogy előrevetítsük: a pénztárak többsége bizony jóval infláció alatti hozamot produkál az idén. Az egyes konstrukciók közötti különbséget ezúttal a részvénykitettség befolyásolja majd, ráadásul nem is kis mértékben. A BUX ugyanis ebben az évben közel 20 százalékos erősödést könyvelhet el, s nagyobb részvénypakett esetén ez már komoly húzóerő lehet a hozam tekintetében.
A korábbi negyedévekhez képest egyébként nem változott jelentősen a pénztárak portfóliója. A befektetett vagyon 71 százaléka állampapír-befektetésekben, további 9 százaléka részvényekben fekszik. Továbbra is a vagyon sokkal kisebb arányát tették befektetési jegyekbe (7 százalék), kötvényekbe (3 százalék), illetve 2 százalékot tartanak bankbetétben, számlán, illetve készpénzben. A külföldi befektetések aránya az előző negyedévhez képest csak minimálisan nőtt, és 1,26 százalékot tett ki - derült ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb összesítéséből. Hasonló folyamatok játszódnak le az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is. A befektetett vagyon több mint 69 százaléka állampapír-befektetésekben, 8 százaléka részvényekben, 6 százaléka kötvényekben, 5 százaléka befektetési jegyekben, 2 százaléka bankszámlán, illetve készpénzben fiadzik.
Ha a hozam tekintetében nem is, a vagyonalakulást illetően bizony kedvező évet tudhatnak maguk mögött a pénztárak. Szeptember végére a hazai magán- s önkéntes pénztárak összesített vagyonállománya elérte a 935 milliárd forintot, amely az előző év azonos időszakához képest közel 40 százalékos bővülést jelent, míg a június végi értéket több mint 6 százalékkal haladja meg. Figyelembe véve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések esetében tapasztalható erős szezonalitást, valószínűsíthető, hogy a két nyugdíjpénztártípus vagyonállománya év végére meghaladja az 1000 milliárd forintot - mutat rá a PSZÁF.
A magán-nyugdíjpénztári tagok száma 40 ezerrel, 2,270 millióra nőtt július-szeptember között. A taglétszám-növekedés hátterében elsődlegesen a pályakezdők kötelező pénztári tagságának visszaállítása húzódik meg. Az önkéntes pénztárak taglétszáma több mint 4 ezer fős növekedést mutatott, s elérte az 1,207 milliót.
A harmadik negyedévben 39,2 milliárd forint befizetés érkezett a magán-nyugdíjpénztárakba, amely 8 százalékkal elmarad az előző negyedévi mértéktől. Év/év alapon azonban továbbra is rendkívül jelentős, 46 százalékos a növekedés mértéke. Mindez egyértelműen a tagdíjmérték 1 százalékpontos, 7 százalékra történő emelésével, illetve a negyedév folyamán tapasztalt dinamikus taglétszámbővüléssel magyarázható. Július-szeptember között az önkéntes nyugdíjpénztárakba 16,8 milliárd forint tagdíjbefizetés történt, amely 9,4 százalékkal haladja meg az előző negyedévi, illetve 4,2-del az egy évvel korábbi mértéket.
Szeptember végén az egészségpénztárak taglétszáma 199 ezer fő volt, amely éves szinten több mint 40 százalékos növekedést jelent. Az önsegélyező pénztáraknál a bázishoz képest 26 százalékos bővülés tapasztalható (90 ezer fő). Dinamikusan emelkedett az egészségpénztári vagyon: szeptember végére meghaladta a 11,5 milliárd forintot, amely az előző év azonos időszakához mérten 42 százalékos növekedést jelent. Hasonló tendencia érhető tetten az önsegélyező pénztáraknál is, amely közel 1,3 milliárd forintot ért el, s ez év/év alapon 5 százalékos bővülésnek felel meg.
