Mádl ma dönt a lex Szászról
Ma dönt arról Mádl Ferenc köztársasági elnök, hogy aláírja-e az egy héttel ezelőtt elfogadott, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakításáról szóló törvényt, az úgynevezett lex Szászt, vagy előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a kérdésben. A Világgazdaság információi szerint az elnök szakértői még a hét végén is vizsgálták a jogszabály alkotmányosságát, miután az Országgyűlés a törvény elfogadásával együtt egyben annak sürgős kihirdetését, azaz öt munkanapon belüli aláírását is kérte az elnöktől. A törvény mindenképpen a taláros testület elé kerül, miután a Fidesz már a jogszabály elfogadását követően jelezte, az Ab-hez fordul - a pártnak erre a törvény hatálybalépé-sét követően van lehetősége.
Amennyiben azonban az államfő kéri az előzetes normakontrollt, akkor a jogszabály nem is léphet hatályba a tervezett január elsejei dátummal, aminek különös következménye, hogy mégis december 31-e marad a kötelező banki adatazonosítás határideje. A koalíció ugyanis ebben a törvényben kívánta az eredeti határidőt március végéig meghosszabbítani.
Ha a köztársasági elnök nem írja alá a törvényt, a parlament már csak a következő, februárban kezdődő ülésszakban foglalkozik a kérdéssel - jelezték lapunknak koalíciós politikusok. A jogszabály ki nem hirdetése pedig természetesen azt is jelenti, hogy Szász Károly - egyelőre - továbbra is a változatlan formában működő PSZÁF élén marad.
A lex Szász szerint a jövőben szétválna a PSZÁF hivatali szervezete és vezetői testülete. A felügyelet élén az eddigi, egyszemélyi vezető helyett egy öttagú testület, a felügyeleti tanács állna majd, a hivatal szakmai szervezetét pedig a főigazgató látja el.
Az erős hazai és nemzetközi nyomásra a felügyelet függetlenségét érintő passzusokon némileg változtatott a kabinet az eredeti javaslathoz képest: a végleges változatból kimaradt például az a szakasz, amelynek alapján a pénzügyminiszter a szakmai munka során érvényesítendő szempontrendszert határozhatott volna meg.
