Pesszimizmusra váltottak
Jó egy hét stabilizálódási időszaka után az elmúlt napokban ismét belengett a forint árfolyama a külföldi befektetők sorozatos eladásai nyomán. A kurzus csütörtökön a 266,50 forintos értéket is megközelítette - később lefelé korrigált -, pénteken pedig 264-265 forint környékén ingadozott. Folyamatosan és tartósan emelkednek a másodpiaci kötvényhozamok a sorozatos eladások nyomán, nagyobb növekedés a héten a referenciagörbe rövid oldalán volt jellemző.
A hirtelen visszaállt pesszimizmust az elemzők eleinte fundamentális oldalról, a pénzügyminiszter-csere irányából közelítették meg: a Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter által bejelentett csomag szerdán még elegendő volt a forint támogatására, csütörtökön azonban már az abban halmozódó kérdőjelek épp ellentétes hatást eredményeztek. A befektetők ugyanis hiányolhatják a felvázolt intézkedésekhez rendelt konkrét lépéseket, ezek hiányában ugyanis a program megvalósíthatóságának megítélése is nehézkes.
Pénteken azonban már arról szóltak a hírek, hogy az eladások hátterében a tavaly a figyelmet magára spekulációs ügyleteivel felhívó Deutsche Bank állt, Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője a Napi Gazdaságnak pedig úgy nyilatkozott, hogy két angol bank gyengítette a forintot. Ez utóbbi szerint az eladások nemcsak a forint, de a cseh korona és a zloty ellen is irányultak: előbbi kettőt euró-, utóbbit pedig dollárvételekkel kényszerítették térdre. A régió devizáival szembeni apátia a hét korábbi részeiben is érződött már, akkor elsősorban a lengyel gazdaságpolitikai bizonytalanság szította a kedélyeket.
Nem segített a forint megítélésének a Goldman Sachs elemzése sem: a befektetési bank szakértői ugyanis úgy látják, hogy az euró fél éven belül 285, egy év múlva pedig 295 forintig jut a hazai fizetőeszközzel szemben. Előrejelzésüket az elemzők tisztán fundamentális okokkal indokolták: a GDP bővülését az első negyedévben 2,4, míg a másodikban 1,6 százalékra várják a tavalyi utolsó három hónapban mért 2,6 százalék után. Igen merész kijelentést tesznek az infláció szintjét illetően is: az első negyedben akár 7,4 százalékos drágulást is elképzelhetőnek tartanak. A jegybank monetáris tanácsa ma tartja ülését, legutóbb az inflációs cél primátusának hangsúlyozására koncentrált az azt követő indoklás. Kamatcsökkentésre ma sem kell számítani.
