Bővülhet a régió csipkártyapiaca
Magyarországon eddig csak a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) bocsátott ki csipkártyát, mégis - a csehországi 600 ezer után - 250 ezer kártyával hazánk áll a második helyen. A harmadik Litvánia 185 ezer, majd ezt követi Észtország 135 ezer, illetve Lettország 90 ezer kibocsátott csipkártyával - adott helyzetképet lapunknak a régió csipkártya piacáról Radu Obreja. A Visa lengyelországi bankjai 2004 áprilisáig 30 ezer kártyát hoztak forgalomba, ám az országban több bank is megteremtette a csipkártyák kibocsátásához szükséges feltételeket, így ez a helyzet nagyon gyorsan változhat - tette hozzá. A csipkártyákra való áttérés folyamata ráadásul sikeresnek nevezhető: 2004 áprilisáig húsznál is több ország 62 Visa bankja 2,2 millió csipkártyát bocsátott ki a Közép-Európa, Közel-Kelet és Afrika alkotta régió területén.
A Visa módosított szabályzata 2005. január elsejétől a csipkártyára áttérő uniós bankokat felmenti bizonyos esetekben a csalásból fakadó veszteségek kárpótlása alól. Például, ha egy K&H-terminálnál mágnescsíkkal bonyolítanak le tranzakciót olyan kártyával, amelyet a csalás kockázatát csökkentő csippel és mágnescsíkkal egyaránt elláttak, s ebből kifolyólag valamilyen kétes tranzakció történik, akkor a K&H nem felel az okozott anyagi kárért.
Bár eddig mindössze egy magyar bank adott ki VSDC kártyákat és fogad el ilyen magyarországi vagy külföldi kibocsátású kártyákat - folytatta a szakember -, azok, illetve a terminálok száma egyaránt növekszik. A kérdésre, miszerint várható-e áttörés ezen a téren, s ha igen, mikor lehet ezzel számolni, Radu Obreja úgy válaszolt: számos bank már a csipkártyák bevezetését készíti elő, vagy egyre komolyabban foglalkozik az ilyen intelligens kártyák bevezetésével és már a tervezés fázisában tart. Biztonság szempontjából, valamint az ügyfelekkel történő szorosabb személyes kapcsolat kiépítésének lehetősége miatt is, a bankok rájöttek, hogy a csip alapú kártyák a leghatékonyabb eszközök ezek megoldására - fogalmaz Obreja, s mint mondja, a magyar kártyatulajdonosok is egyre inkább érzik majd ennek jelentőségét. Az EU-hoz újonnan csatlakozott országok piacán egyébként a bankkártyákkal elkövetett visszaélések aránya jelenleg 100 dollárból 5 centet tesz ki, amely a Visa Europe átlagához képest kedvezőnek számít.
A Visa bizakodó a csipkártyák jövőjét illetően, és ez a nézete tükröződik az ilyen plasztiklapokra való áttérés helyzetét illetően is. Jövő év január elsejére a legtöbb Visa Europe-elfogadóhelyen a tranzakcióknak már csipkártyával is lebonyolíthatónak kell lenniük, illetve addigra a legtöbb európai Visa kártyának is ilyen alapúnak kell lennie.
