Újabb kritika az árfolyamadónak
Elsősorban nem a tőzsde, hanem a magyarországi kisbefektetők helyzetét nehezítené az árfolyamnyereség-adó ismételt bevezetése - fogalmazott lapunknak Cselovszki Róbert, az 1997 óta működő Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) elnöke, az Erste Befektetési Rt. igazgatója. Az MSZP által szorgalmazott és a Fidesz támogatását is élvező kezdeményezés éppen a hazai lakosság öngondoskodásra nevelése érdekében tett erőfeszítéseket vetné vissza, melyeket egyébként korábban az adónem eltörlésével maga a kormány is támogatott - tette hozzá. A szövetség számításai szerint a lépés mintegy 160 ezer kisbefektetőt érintene, a rajta keresztül megszerezhető többletbevétel ugyanakkor mindössze 4-5 milliárd forintot tenne ki, közel annyit, amenynyit az azzal járó regisztrációs és egyéb kiadások felemésztenek - mondta Cselovszki. A csökkenő likviditás a befektetési alapok, illetve biztosítók portfóliójának értékére is csökkentőleg hatna az árfolyamok viszszaesésén keresztül.
A BSZSZ rendelkezésére álló adatok szerint kimutatható, hogy az árfolyamnyereség-adó 2003. január 1-jei eltörlése növelte, korábbi bevezetése viszont visszafogta a befektetési kedvet. A hazai lakosság megtakarításaiban a részvénybefektetések súlya jelenleg mindössze 1,5 százalék körüli, szemben a Nyugat-Európában átlagos 10-12 százalékos szinttel.
A lakossági részvénybefektetési kedv visszaesése Streitmann Norbert elnökségi tag, a Concorde Értékpapír Rt. igazgatója szerint a tőzsdén megjelenő középvállalkozások számára lehet különösen kedvezőtlen. A nagybefektetők által méretük miatt kevésbé keresett papírok vevői bázisát csonkíthatja meg ugyanis a tervezett adónem.
