Egy embernek 5-7 évnyi nettó jövedelmére lenne ahhoz szükség, hogy a családja további életét biztosíthassa. Így ha havi 100 ezer forinttal számolunk, akkor 8-10 milliós igény jönne ki, ami köszönő viszonyban sincs az átlagos biztosítási összegekkel - hangsúlyozza Kozek András, az Allianz Hungária életbiztosítási divíziójának vezetője. Az emberek elfelejtik, hogy a legtöbb családban a legértékesebb az ember, vagy ha úgy tetszik a munkaerő, mégis még mindig ez a legrosszabbul biztosított szegmens.
Bár az életbiztosítási ág növekedési üteme az utóbbi években messze meghaladta a gazdaság növekedési ütemét - a Mabisz-statisztikák szerint az utóbbi három évben a rendszeres díjfizetésű életbiztosítások díjbevétele 12-14 százalékkal növekedett -, a magyar lakosság nemzetközi öszszehasonlításban még mindig rendkívül alulbiztosított. A felmérések szerint bár a férfiaknak és a nőknek egyforma arányban van életbiztosításuk, a férfiak inkább a családjukról történő gondoskodás, a nők többsége a takarékoskodás miatt köt életbiztosítást.
Az egyes életbiztosítási konstrukciók növekedési lehetőségeit latolgatva a piaci szereplők számottevő gyarapodásra számítanak a kockázati biztosítások terén, amit az uniós csatlakozásunk által is generált gazdasági növekedés is prognosztizál. A mostani helyzet korántsem ilyen biztató. A magas szolgáltatási összeghez kapcsolódó díj olcsóvá teszi ezt a szerződést egy azonos kockázati fedezetet nyújtó vegyes életbiztosítással szemben, de az emberek még mindig "kidobott pénznek" tekintik, és nem szívesen költenek kizárólag kockázati elemet tartalmazó biztosításra - fogalmazott Bartók János, az Aegon Biztosító életbiztosítási ágának vezetője.
A kockázati életbiztosításra azoknak van szükségük, akik másokról szeretnének gondoskodni. S minél jobb valakinek a jövedelemtermelő képessége, annál nagyobb kiesést jelent a család számára az illető hirtelen bekövetkező halála - fogalmaz az életbiztosítási piac vezetője, az ING Biztosító. Hasonló véleményen van Gaál Csaba, az OTP-Garancia életbiztosítási főosztályvezetője is, mondván, a kockázati biztosítás nem a megtakarítási jellegű biztosítások alternatívája, hanem egy más célra alkalmas forma.
A kockázati biztosítás jellemzően az a termék, amivel az ügyfelek keresik meg a biztosítót, s nem fordítva - mondta Juhos András, az Uniqa Biztosító élet ágának vezetője. Ennek egyszerű a magyarázata: mivel a díjak fajlagosan alacsonyabbak (átlagosan harmadával, negyedével) mint a vegyesnél, illetve a unit-linkednél, így az üzletkötői jutalékok is kisebbek - tette hozzá.
Ha a kockázati életbiztosítással bírókra vetünk egy pillantást, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy önállóan kevesebben kötik e formát, a többség hitelfedezetként, illetve kiegészítő módozatként egyéb életbiztosítások (vegyes, elérési, term-fix, unit-linked), vagy újabban casco mellé igényli - mutatott rá Lengyel Márk, a Generali-Providencia Biztosító csoportvezetője. Hasonló tendenciáról számolnak be a többi biztosítónál is, mondván, a lakossági ügyfélkörben nem nagyon lehet a hitelfelvevőkön túl jellemző ügyfélkört említeni. Éppen ezért a lakáshitel-kérelmek visszaesése is megmutatkozik a termék iránti keresletben.
Az Allianz Hungária dinamikus állománybővülésében nem kis szerepet játszott, hogy a gépjármű-biztosítások mellé kiegészítőként köthető a kockázati életbiztosítási konstrukció. Igaz, a biztosítási összeg nem tekinthető kiemelkedőnek (500 ezer-hárommillió forintra köthető), ám ez jó kezdőlépés az öngondoskodás terén, ráadásul olyan réteggel is találkoznak, amelyet különben csak nehezen érnének el - fogalmazott Kozek András.
A magánszemélyeknek megoldást jelenthet a csoportos életbiztosításban való részesedés is, már ha a vállalat - kihasználva a kedvező tb- és adózási feltételeket - természetbeni juttatásként fontosnak tart egy ilyen lépést. Jelentősebb összeggel itt sem számolhat az alkalmazott, ám egy alapszintet megkap. Ami viszont egyre jellemzőbb, hogy vállalkozók, cégvezetők kötnek kockázati biztosításokat. Ezek összege, díja, időtávja egyedi, de az ügyfélkör alapján valószínűsíthető, hogy az átlagosnál magasabb.
A kezdeti biztosítási összegek az egymillió forint alatti szinttől egészen a 10 milliós nagyságrend között szóródnak, a többség jellemzően 3-5 millió forintra köti szerződéseit. A lakáshitelekhez kötött kockázati életbiztosítás értelemszerűen a kölcsön összegéhez igazodik, ami átlagosan 4-5 millió, míg a lakáshitelen kívüli biztosítási "portfólió" jellemzően ennél kisebb, akár 500 ezer forintos összegre szól. A biztosítás időtartama általában 10-15 év.
A legnagyobb arányban a baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló kiegészítőket választják az ügyfelek kockázati biztosításuk mellé, jóllehet a legtöbb
piaci szereplőnél ennél szélesebb a kínálat: rettegett betegségre, kórházi ápolásra, műtéti napi térítésre, egészségbiztosításra is választható kiegészítő módozat.
Ha az ügyfél nem kifejezetten a biztosítási védelmet látja maga előtt, hanem a megtakarítást is, nem árt mérlegelnie: vegyes életbiztosítás vagy unit-linked?
A megtakarítási jellegű biztosítások között a bennük lévő kockázati többletszolgáltatások alapján lehetne különbséget tenni: tipikusan a unit-linked biztosításokban mérsékelt kockázati többletszolgáltatás van, míg a klasszikus vegyes biztosításokéban több - fogalmaz Gaál Csaba. Ám vezérlőelv lehet a divat is - jegyezte meg Bartók János -, egyértelműen megfigyelhetők bizonyos időszakra jellemző eltérő eladási értékek.
Az adatok mindenesetre sokatmondók: míg a vegyes konstrukció állománya összességében stagnált az első negyedévben, addig a unit-linked terméké dinamikusan nőtt, néhol 70 százalék feletti mértékben. Többen megkötötték már a vegyes életbiztosítást azok közül, akiknek jelentősebb havi megtakarítása van, és nem akarnak még egy ilyen módozatot - sorolja az eltérés okait Oláh Attila, a K&H Életbiztosító termékfejlesztési vezetője. A piac egészének stagnálása összefügghet azzal is, hogy a korábban megkötött szerződések most kezdenek lejárni, így a nettó állomány növeléséhez egyre több új szerződés értékesítése lenne szükséges - magyarázza Gaál Csaba. Látni kell azt, ha az ügyfél csak befektetni kíván, s nincs komolyabb (élet)biztosítási igénye, más pénzügyi szolgáltatóknál költséghatékonyabban juthat hasonló termékekhez - jegyzik meg az ING-nél.
Törvényileg négy százalékban maximalizálták a technikai kamatot a vegyes életbiztosításnál, a piaci szereplők többségénél jelenleg 3,5 százalék a garantált hozam. Ez nem igazán vonzó, ám az elmúlt években jellemzően 7-8 százalékos többlethozamot értek el a biztosítók, aminek - társaságonként változó mértékben - 85-93 százalékát visszaadták az ügyfélnek, többet, mint a jogszabályban feltüntetett 80 százalékos minimum. Gyakori téveszme egyébként - jegyzik meg a szakemberek -, hogy nem a kezdeti biztosítási összegre szól a többlethozam, hanem az úgynevezett díjtartalékra, a biztosítási díjból a jövőbeni szolgáltatások fedezetére képzett összegre. A költséget az adókedvezmény általában kompenzálja - teszik hozzá. A vegyes életbiztosításoknál egyébként jellemzően 1-1,5 millió forint a biztosítási összeg, a futamidő 13-15 év.
Egy húszéves befektetésnél azonban nőhet a jelentősége a 3,5 százalékos garantált hozamnak, hiszen jelenleg a magyar államkötvények körében 15 év a leghosszabb futamidő, ám magánszemélyek viszonylag limitáltan férhetnek ehhez hozzá. A magyar piac sajátossága ráadásul az is, hogy míg például Németországban az egyéves futamidejű állampapírnak 2, a tízévesnek pedig 4,5 százalék a hozama, hazánkban inverz hozamgörbéről beszélhetünk. Ez azonban az elkövetkező években változik - véli Kozek.
A garantált hozamra vágyóknak sem kell hoppon maradniuk: a K&H Életbiztosító garantált hozamú, egyszeri jegyzésű konstrukciójából tavaly két forint alapú sorozatot bocsátott ki, amelyek tízéves futamidőre - az egész időtávra - 50 százalékot garantáltak, ezenfelül az ügyfél a négy részvényindexből álló kosár növekedésének 20 százalékát is megkapja (a befektetett összegére vetítve). A Generali másfajta garanciát ad: unit-linked biztosításai mellé választható Garantált eszközalap a 2011. évi megszűnésekor a tartam alatt elért legmagasabb árfolyamon, de minimum 1,2 forinton váltja forintra a befektetési egységeket.
Újított az idén az ING is: július végén vezette be életbiztosítási termékét Élet Plusz néven. Az új termék befektetési egységekhez kötött (unit-linked) konstrukció, ám csak azon ügyfeleknek ajánlható, akiknek mind életbiztosítási, mind megtakarítási igényük van. A variálható életbiztosítási elemeket tovább színesíti, hogy a biztosító szervátültetés esetén is szolgáltatást nyújt extra díj nélkül, a két biztosított együttes halála esetén megkétszereződik a haláleseti szolgáltatás, a túlélő biztosított "továbbviheti" a szerződést, s a határozott tartamú szerződések az ügyfél változó igénye szerint egész életre szólóvá alakíthatók a tartam során.
Az Allianznál európai mobilitási programjuk újabb lépéseként várható rövidesen új életbiztosítás bevezetése, melynek egyik sajátossága a tartam közben is a változó élethelyzethez igazítható elemekből álló kockázati program lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.