Faktoring: a forrásszegény cégek mentsvára
Az egyre szigorúbb banki hitelbírálat során sok cég fennakad a rostán, és nem jut hozzá az általa igényelt hitelhez. Az elutasítás oka többnyire a veszteséges működés, a tőkehiány, de ritkán kapnak megfelelő összegű hitelt az induló vállalkozások is. Ezeknek a cégeknek jelent mentsvárat a követelés leszámítolás, vagy más néven a faktoring.
A faktorcégek rugalmasabb és gyorsabb elbírálási rendszere abban rejlik, hogy elsősorban nem ügyfeleiknek, hanem azok adósainak pénzügyi helyzetét vizsgálja. Így egy tőkeszegény cég is finanszírozható, ha adósának gazdálkodása stabil. Követelésének jelentős részéhez a számla kibocsátása után néhány nappal hozzájuthat, nem kell megvárnia a nagy multinacionális cégek által meghatározott több hónapos fizetési határidő leteltét. A faktoring igénybevételével tehát gyorsulhat készleteinek forgási sebessége, ezzel pedig nagyobb bevételre és nyereségre tehet szert.
A faktorcégek kedvező elbírálás esetén a számlaösszeg 80 százalékát azonnal kifizetik az ügyfélnek, a maradék összeget pedig akkor, amikor a vevő fizet. Természetesen a 0,5-0,8 százalékot kitevő faktordíjat, illetve a Buborhoz kötött, futamidőtől függő faktorkamatot levonják a kifizetésekből. A számla ellenértéke esedékességkor a faktoring cégnek jár, hiszen ügyfele, az eladó rá engedményezte azt.
A faktoringnak, éppen rugalmas volta miatt, igen sokféle fajtája létezik. A Magyarországon legelterjedtebb konstrukció az úgynevezett visszterhes faktoring. Ilyenkor a faktor készpénzért megvásárolja ügyfele számláit, de a vevő adósságának meghitelezéséből eredő kockázat az ügyfélé marad. Ha tehát a vevő nem fizet, a faktor jogosult a számlát visszavásároltatni az ügyfelével.
A vissztehermentes faktoring esetén a faktor, a vevő és a szállító mellé az ügyletbe beléphet a hitelbiztosító is. Ilyenkor a faktor már csak a vevőtől igényelheti a követelés kiegyenlítését. Ha a vevő csőd vagy fizetésképtelenség esetén nem tud fizetni, a biztosító 80 százalékban kártalanítja a faktoringcéget. (VG)
