A nyugdíjpénztárak kerülik a kockázatot
A régiós kockázatitőke-iparág jelentősége akkor nőhetne meg igazán, ha a nyugdíjpénztárak a jelenleginél nagyobb mértékben fektetnének kockázatitőke-alapokba. Erre a törvényi szabályozás közvetlenül nem ad lehetőséget, vagyis kockázatitőke-alapokba csak egy másik alapon keresztül fektethetnek be a nyugdíjpénztárak. Erre jó példa hazánkban a Credit Suisse Life & Pensions nyugdíjpénztár, amely Magyarországon először végzett kockázatitőke-befektetést - 1 millió eurót fektetett az EV 3 nevű alapba, amely a Euroventures Hungary III. nevű kockázatitőke-alaphoz gyűjt forrást.
Míg Nyugat-Európában a nyugdíjpénztárak portfóliójában átlagosan 5 százalékot képviselnek a kockázatitőke-befektetések, addig a régióban 0 százalék az arányuk. Geszti András, az Euroventures Capital Kft. ügyvezetője szerint jelentős haladás lenne, ha ez az arány az elkövetkező években 1 százalékra emelkedne. A jelenlegi, mintegy 4 milliárd eurós hazai nyugdíjpénztári vagyont figyelembe véve mindez azt jelentené, hogy a szóban forgó intézmények mintegy 40 millió eurót invesztálnának a kockázatitőke-alapokba. Ez az öszszeg csak 2-3 közepes méretű kockázatitőke-alap számára nyújtana érdemleges tőkeforrást. Ennél azonban jóval több (15-20) kockázati- és magántőkealap aktív Magyarországon. Vagyis kellő számú hazai koc-kázatitőke-alap közül választhatnának a nyugdíjpénztárak. A forrásokért folytatott erős iparági verseny pedig biztosíthatná, hogy a legmagasabb hozamot elérő alapkezelőkre bízhassák tőkéjüket az intézmények - vélekedett Zombory Viktória, a Raiffeisen Private Equity Management budapesti irodájának vezetője.
A hazai nyugdíjpénztárak kockázatitőke-befektetéseinek növekedését Geszti András szerint az iparág számos előnye teheti lehetővé. A hozzáértő vagyonkezelők által létrehozott kockázatitőke-alapok ugyanis 10-30 százalékos hozamot termelhetnek évente, attól függően, mikor indították el az alapot. A kockázati tőke másik előnye, hogy egyes vizsgálatok szerint kevésbé állnak korrelációban a részvények teljesítményével, vagyis e speciális tőkebefektetésekkel a nyugdíjpénztáraknak lehetőségük nyílik diverzifikálni kockázataikat.
Míg a nyugat-európai kockázatitőke-alapok forrásai kétharmadát a hazai intézmények adják, a régiónkban működők vagyonának mindössze 5 százalék alatti része származik belföldről. Hazánkban még a kismértékű hazai forrást is jórészt állami intézmények nyújtják.
