Nem megoldás a forintgyengítés

A monetáris tanács kibővítése érdemi hatással lehet a kamatpályára - véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője -, bár az általa felállított szcenáriókat nem kívánta nyilvánosságra hozni. Azt azonban valószínűsíti, hogy az MNB a jövőben az ideinél több kamatvágásra lesz rákényszerítve, és nem tartja kizártnak, hogy a havi rendszeres üléseken kívül rendkívüli alkalmakkor is erre szorítja majd a piac. E téren a külföldi befektetők szerepének növekedését említette: az idén nélkülük is erős volt a forint, erőteljes megjelenésük könnyedén felboríthatja az egyébként is labilis egyensúlyt.

A piaci árfolyamok alapján nem tűnik reálisnak az euró 2010-es bevezetése sem: a határidős devizakontraktusok szerint 5-7 éven belül devizaválság valószínűsíthető - ekkor lépne ki a forint a gyenge oldalon a sávból -, ennek esélye azonban a kurzusok alapján az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkent.

Összességében elmondható, hogy a jelenlegi forintárfolyam mellett indokolatlanul magasnak tűnik a hazai kamatszínvonal. Különösen igaznak tűnik ez az állítás annak tükrében, hogy hozamszint tekintetében a működő tőkepiacú országok sorában Magyarország világviszonylatban is "előkelő" helyezést foglal el: előttünk csak Törökország, Brazília, Venezuela és Mexikó tanyázik. Hazánk EU-s tagállamként az ötödik helyen áll, maga mögé utasítva ezzel Srí Lankát és a rendkívül kockázatos Kolumbiát is. A régiós rangsorban messze a legmagasabb hozamszinttel bír: a hazai ráta közel másfélszerese az uniós átlagban egyébként is magasnak ítélt lengyel értéknek.

Nem az erős forint, hanem többek között a rosszul strukturált adórendszer rontja a hazai export versenyképességét - véli. A hazai munkaerő költsége regionális összehasonlításban a legmagasabb, egy 1000 eurót kereső munkavállaló átlagosan 2505 eurójába kerül a társaságoknak havonta. Ugyanez az adat Lengyelországban 1855, Szlovákiában pedig 1733 euró. Az export támogatása érdekében sürgetett árfolyamgyengítés másik szépséghibája, hogy a gyenge forint a kivitel magas importtartamán keresztül egyszerre sújtaná is az ágazatot.

További problémát jelent, hogy elméletileg nem elképzelhetetlen a jelenlegi 245,00 forint mellett egy másik, gyengébb egyensúlyi árfolyam létezése. Ennek szintje nem ismert, éppen ezért elképzelhető, hogy egy kismértékű gyengítési törekvés a szükségesnél lényegesen nagyobb és kedvezőtlenebb hatást váltana ki.